Európa úgy táncol, ahogy a Gazprom fütyül. A megújuló energiaforrások felhasználásának alternatív megoldásaival megtörhető az oroszok gáz-monopóliuma és a fosszilis energiahordozók tekintetében csökkenthető Európa importfüggősége. Ebben szerepet játszhatna a biomassza is, amely nemcsak a hasonló válságok elkerülését tenné lehetővé, de még a globális felmelegedést is lassítaná. Hol tart ma a biomassza kutatás-fejlesztés Magyarországon?
Tegnap reggel a Gazprom megnyitotta a csapokat és újraindította a gázszállítást Európa felé, gáz azonban mégsem érkezett. A gázvita a Reuters szerint bármikor kiújulhat, mivel Ukrajna és Oroszország egymásra mutogatnak, és mindkét ország másképpen képzeli az előnyös megállapodás feltételeit.
Az EU államainak importfüggősége és kiszolgáltatottsága a fosszilis energiahordozók tekintetében rendkívül magas. Ez a tény már önmagában is megköveteli az alternatív technológiák kutatását és alkalmazásának lehetőségeit.
Egyes szakemberek szerint, Magyarország kevésbé volna kiszolgáltatott helyzetben, ha kormányzati szinten is szorgalmaznák az olyan megoldásokat, amelyek más energiaforrások felhasználásával (megújuló, biomassza) mérsékelik, vagy kiváltják a gázfelhasználást.
A fűtési célú földgáz-felhasználás két irányból csökkenthető. Egyrészt az épületek korszerűsítésével, felújításával és újraszigetelésével csökkenthető a fűtési hőigény, másrészt pedig a biomassza alapú fűtőművek létesítésével, amely a földgáz helyettesítésének egyik lehetősége.
A jelenlegi gázvita tovább sürgeti a bioenergetikai- és biomassza-kutatások gyorsítását, hiszen a legfontosabb cél az elméleti eredmények gyakorlatba történő mielőbbi átültetése. Az alternatív megoldás alkalmazásával lehetővé válna a hasonló válságok elkerülése. A munka azonban nem egyszerű, ezért olyan pionírokra van szükség, akik nem csak időt és energiát szánnak a fejlesztésekre, hanem jelentős anyagi ráfordítással rendelkeznek. Az egyik magyar példa erre a Károly Róbert Főiskola által folytatott kísérlet, melynek keretében a Főiskola több tízezer hektárnyi területen termeszt energianövényeket, együttműködésben neves partnerekkel, többek közt a Mátrai Erőmű Zrt.-vel.
A biomassza, az emberiség legrégebben használt energiaforrása, a növényi és állati szervezetekből származó, folyamatosan termelődő, energiatermelésre felhasználható anyagokat jelenti, de ma már a biomasszához sorolják a kommunális hulladékok szerves hányadát is. - mondta Dr. Dinya László, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola tudományos és kutatási rektorhelyettese.
Nagy előnye, amellett, hogy folyamatosan keletkező, megújuló energiakészletről lévén szó, az, hogy az energianövények felhasználásakor keletkező szén-dioxidot a következő években a telepített növények fotoszintézissel beépítik magukba, így az a mennyiség kerül vissza a légtérbe, amelyet ezek a növények fejlődésük ideje alatt megkötöttek. Így nem csak gazdasági, de környezetvédelmi szempontból is óriási a biomassza jelentősége, hiszen lassíthatja a globális felmelegedést.
Magyarországnak kiemelkedően jó természeti adottságai vannak energianövények termesztését illetően és az elmúlt évek kutatás-fejlesztési törekvései sikerrel futottak a Főiskola koordinációja alatt. Az intézmény a K+F mellett kitartó, hálózatépítő munkával mintegy szocializációs missziót végez, a nagyvállalatokat és a termelőket egyaránt bevonva a munkába pedig népszerűsítik a környezettudatos gondolkodást is - mondta a szakember.
(Beküldött sajtóanyag.)
Utolsó kommentek