Ránk szakad az erdő, de gázzal fűtünk

A biomassza, főként a rendelkezésre álló faalapú energiahordozók, s a korszerű bioenergetika jelentheti a hátrányos helyzetű térségek motorját.

A biomassza felhasználásáról Pétervásárán tanácskoztak az észak-hevesi térség önkormányzati vezetői és szakértői. Az önkormányzati intézmények, a gazdálkodók, illetve a lakossági fogyasztók bioenergiára történő átállításával csökkenthető lenne a hazai energiafüggőség. Ráadásul mindezt a gáznál olcsóbb és helyben hosszú távon is rendelkezésre áll fűtőanyag felhasználásával. Az erdőtelepítésekre alapoznák a megújuló energia hatékonyabb fölhasználását, egyúttal a környezetvédelmi elvek fokozottabb érvényesülésével, a kedvező szén-dioxid-mérleggel. Az erdők telepítése és kezelése a hátrányos helyzetű térségekben pedig sokaknak nyújthatna megélhetést, lehetővé téve az értékteremtő közfoglalkoztatást.

Most korántsem ez a helyzet, mint Pallagi László, az Egererdő Zrt. vezérigazgatója megfogalmazta: a falura rászakad az erdő, mégis gázzal fűtenek.

Az erdészeti cég központi szerepet vállal a hátrányos helyzetű térség átfogó bioenergetikai programjának megvalósításában.

- A bioenergetika a vidékfejlesztés motorja lehet, különösen igaz ez a hátrányos helyzetű észak-, illetve dél-hevesi térségekben, ahol a foglalkoztatási gondokon is segítene, mivel a megfelelő területek mellett a munkaerő is rendelkezésre áll az erdőtelepítésekhez – hangsúlyozta Sós Tamás. A közgyűlési elnök szerint az elmúlt hetek gázellátási krízise is megmutatta kiszolgáltatottságunkat, s az alternatív fűtési módok elterjesztésének szükségességét.

Ezzel még inkább fölértékelődik a stabil, helyi erőforrásokra alapozó biztonságos szolgáltatás megteremtésének igénye. Ennek első lépése az önkormányzatok bevonásával a közösségi intézmények hőellátásának faaprítékra, pelletre történő átállítása lehet. Ezt követheti a gazdálkodók, majd a lakosság áttérése, melyhez a hatékony technológiák már rendelkezésre állnak.

- Mindennek alapját a különböző állami programok által támogatott erdőtelepítések adják. Az összefogás adott, s a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola kutatásai, tapasztalatai is megalapozzák a döntéseket. Elsősorban a biomasszára, pontosabban a térségben rendelkezésre álló erdészeti, faalapú dendromasszára kívánjuk alapozni a terveket, mivel ennek a lehetőségei jelentős arányban bővíthetők – emelte ki Pallagi László, aki szerint erre a komoly faalapú bázisra hosszú távon a fenntartható erdőgazdálkodás keretei között lehet építeni.

Példaként említette, hogy a program egyebek közt akár 35 ezer hektár magán erdőterülettel is bővíthető.

– Most is hasznosul a fa, de nem a legjobb módon – mondta az Egererdő Zrt. vezérigazgatója. – Most erőművekbe szállítjuk a fát, ahol kis hatásfokkal alakítják hővé vagy árammá, ezzel szemben jobb lenne, ha a nagyobb hatásfokú helyi felhasználás erősödhetne. S így a messzire történő szállítás is elkerülhető lenne. Az intézmények és a gazdálkodók mellett a lakossági körben is erősíteni kell a megújuló energia felhasználását – tette hozzá.

Országos szinten is biomassza logisztikai központokat hoznának létre, melyek helyi egységei biztosítanák a biztonságos ellátást. Az első biomassza-elosztó központ Heves megyében jöhet létre.

Hazánk az elsődleges energiaszükségletének 75 százalékát külföldről szerzi be, s a függőség miatt a jövőben egyre inkább a saját lábunkra kell állni – fejtette ki dr. Németh Imre, a Regionális Fejlesztési Holding Zrt. vezérigazgatója. - Az Európai Unió jelenleg a teljes energiafelhasználásának 9 százalékát nyeri megújuló energiából, míg nálunk alig több mint 5 százalékos ez az arány. A jövőben ezt kell legalább 13 százalékra feltornásznunk. Ráadásul a vágástéri fahulladék szén-dioxid-mérlege is semleges, így környezetvédelmi szempontból is kedvező a hasznosítása. Kiváltképp akkor, ha kevés szállítással helyben és helyi munkaerővel folyik.

- A kazánok faaprítékkal való üzemeltetése mintegy 30–40 százalékos megtakarítással jár, s az átállás költsége gyorsan megtérül. A technológiák rendelkezésre állnak a bioenergetikai hasznosítás előtt – hangsúlyozta végül Gelencsér Tibor, a GITR Zrt. vezérigazgatója.

A volt agrárminiszter, Német Imre szerint saját forrásból az elsődleges energiafelhasználásunk húsz százalékát tudjuk majd kiváltani. Erre nagy szükség is van, mert nálunk a lakosság 80 százaléka gázzal fűt, ami Európa-szerte példa nélküli. Eddig egyébként a különböző hazai, illetve uniós programok révén évi 7–8 ezer hektár erdő telepítését támogatták itthon. Ennek aránya a jövőben jelentősen nőhet.

Forrás: heol.hu    2009. február 6.