Közel 7 milliárd forintot fordíthatnak természetvédelmi fejlesztésekre országszerte, a közelmúltban elnyert pályázatok révén. Élőhely-rekonstrukciók, elektromos vezetékek természetbarát átalakítása, erdei iskolák infrastrukturális fejlesztése is szerepel az Új Magyarország Fejlesztési Terv programjaiban, aminek keretében kilenc nemzeti park 23 pályázata nyert támogatást.
A pályázók között van a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság is. A BNP 129 millió forintot fordít Pély-Ludas élőhelyfejlesztési munkálataira, aminek fő elemei a vizes élőhelyek vízellátásának biztosítása, a térség fás vegetációinak rekonstrukciója, a honos fa-és cserjefajokkal.
531,7 millió forintból további természetvédelmi fejlesztést is megvalósítanak. Ilyen fejlesztés a hollókői hagyásfás legelő rehabilitációja, a Szeleta-barlang rehabilitációja, az Anna-barlangban a barlangi képződményekre veszélyes lámpaflóra visszaszorítása, a madarakra veszélyes légvezetékek cseréje a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet és a Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet területén, valamint a madarakra veszélyes elektromos oszlopok oszlopfejének szigetelése a Bükkalja déli előterében 30 kilométer hosszúságban. További munkák irányulnak kétéltűátjárók és terelőfalak létesítésére Bogács és Felsőtárkány határában.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 312 millió forintot nyert a Dél-borsodi Tájegység a természeti értékek számára ideális élőhely struktúra helyreállítását célzó komplex élőhelyrehabilitációs program II. ütemének megvalósítására.
152,4 millió forintból élőhelyrekonstrukciós munkálatokat végez az igazgatóság, a Mátrai rétek és Bükkaljai gyepek védett és a NATURA 2000-es élőhelyein.
A park további 104,3 millió forintból a földtani természeti értékeinek védelmét biztosítja, így a Mátrai tájegység területén lévő 19. században hajtott érckutató táró (Antal-táró) által feltárt földtani értékek természeti állapotának hatékony és korszerű megőrzését, helyreállítását, valamint a táróban élő több ezres denevérkolónia élőhelyének biztonságos fenntartása, a táró bejáratának denevérvédelmi szempontú kialakítását.
Első hallásra valóban szép összegek, bár ki tudja mire elég mindez, és jól hasznosítják-e.
Ugyanakkor van még fontos kérdés a Nemzeti Park kapcsán, például az, hogy a Bükkben hogyan épülhetett föl a NATO-kompatibilis légtér-ellenőrzési rendszer lokátora 2007-ben, miközben az ország másik részén a folyamatos lakossági tiltakozás hátráltatta a Zengőre tervezett radar megépítését. A Bükk-fennsík átlagmagassága ezer méter közeli, és akár száz kilométerről is látni a festői környezetben éktelenkedő kupolát, amit szinte észrevétlenül, mindenféle visszhang nélkül csempésztek oda.A szóban forgó földrajzi ponton a turista- és síparadicsom Bánkút szomszédságában, korábban is működött egy szovjet mintájú katonai objektum, amitől megszabadulva nem sokáig lélegezhetett szabadon a kiemelten védett terület. Azt viszont nem tudni, hogy ez kinek mennyibe került és a Bükki Nemzeti Park 20-30 méteres „földönkívüli” toronydísze mennyiben szolgálja a biztonságunkat.
Forrás: egriszin.hu Holló Miklós 2009. szeptember 3.
Utolsó kommentek