Természet- és környezetvédelmi hírek Egerben és környékén
egri zöld blog
Természet- és környezetvédelmi hírek Egerben és környékén, programajánlók, ötletek.
Ha van híred, írásod vagy beszállnál a szerkesztésbe, akkor írj:
egrizold(kukac)gmail(pont)com
trojka:
Miért is vagyunk mi? A kerecsendi Berek erdőt nem kell senkinek bemutatni. A 106 hektáros Termész... (2013.07.04. 19:20)A kerecsendi Berek-erdő honlapja
trojka:
Üdv mindenkinek!
Lassan három hete észleltem, hogy a kerecsendi Berek-erdőbe ismét megérkeztek ré... (2013.04.25. 21:17)A kerecsendi Berek-erdő honlapja
A Magyar Természetbarát Szövetség Gyalogtúra Bizottsága felhívja a Bükki Nemzeti Parkot felkeresni szándékozó kirándulók, túrázók figyelmét, hogy az Agria Volán 2010-ben is egész évben vasárnaponként közlekedteti a Bükkön átvezető Eger – Felsőtárkány – Tamás-kútja – Bánya-hegyi (bánkúti) elágazás – Répáshutai elágazás – Hollóstető – Lillafüred – Miskolc buszjáratot.
Az autóbusz a Budapestről 6:15-kor induló gyorsjárathoz csatlakozva 8:30-kor indul Egerből, a Bükk-fennsík, a Nagy-mező elérését legkönnyebben lehetővé tevő, 700 m magasan lévő Bánya-hegyi elágazás buszmegállót 9:14-kor éri el. Innen kiindulva a Bükk-fennsík legvadregényesebb turistaútjai barangolhatók végig a Nagy-mező, Jávorkút, Bánkút felé, viszonylag könnyen felkereshetők a Bükk varázslatos sziklaormai, a Három-kő és a Tar-kő, de el lehet jutni a mesés szépségű, fenyvesekkel tarkított, gyepes, sziklás, borókás Sugaró völgyteknőjébe is. A változatos, a buszvonal bánya-hegyi, vagy más-más megállójához visszatérő túraprogramok mellett ki kell emelni a Szalajka-völgyön át Szilvásváradra, a májustól szeptemberig hétvégén közlekedő felsőtárkányi kisvasút stimeczházi végállomására, valamint a lillafüredi kisvasút Garadna végállomására tartó gyalogtúrákat is, így a kirándulások kisvasúti utazással is színesíthetők, egyúttal hozzájárulunk környezetvédelmi, ipartörténeti és persze turisztikai célból kívánatos fennmaradásukhoz, fenntartásukhoz.. (Részletesen lásd a Bükk turistakalauzt.) Az Agria Volán bükki, vasárnapi járata Miskolcról 15:15-kor indul vissza Egerbe, a turisztikailag kiemelkedően fontos Bánya-hegyi megállót 16:31-kor érinti.
Autósoknak is kiváló, környezetbarát program, ha a gépkocsit Eger–Felnémeten hagyva busszal utaznak a Bánya-hegyig, onnan a Bükk-fennsíkon, a Szalajka-völgyön át Szilvásváradra túráznak, ahonnan vonattal térnek vissza Felnémeten hagyott autójukhoz.
Épülőben van Eger első passzív háza, ráadásul nem is akárhol, hanem a Szépasszonyvölgy közvetlen közelében. A passzív házakra jellemző, hogy olyan jó a szigetelésük, tájolásuk és egyéb tulajdonságaik, hogy az aktív fűtésre elvileg nincs szükségük. Nagy szerep jut a napsugarak energiájának és így amellett, hogy keveset kell a fűtésre költeni, még a környezetünket is sokkal kevésbé terheli, mint a hagyományos házak.
Az úttörő egri vállalkozásról itt láthattok néhány őszi képet.
Egy hír az eger.hu-ról komment nélkül: - Ugyanez a téma a heol.hu-n - Részletes városházi sajtóanyag az egriszin.hu-n
Kerékpárosbarát Település lett Eger. Városunk ugyanis sikerrel szerepelt a „Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium” és a „Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium” közös pályázatán, amelynek során megvizsgálták Eger kerékpáros stratégiáját, a kerékpáros infrastruktúra és szolgáltatások minőségét, illetve a kerékpározás népszerűsítését is.
A kerékpáros forgalom részarányának növelése az Európai Unió legtöbb országában, így Magyarországon is kormányzati célkitűzés. Ennek eredményeként a tagállamok egy részében a kerékpározás már ma is jelentős mértékben hozzájárul a környezetbarát, fenntartható közlekedéshez. A kerékpározás a városi közlekedésben az egyik legalacsonyabb helyigénnyel rendelkezik, a leggyorsabb rövidtávon, mert nem kell számolni a közlekedési dugókkal és a parkolóhely keresésre fordított idővel. Ugyan városunkra jelenleg még kevésbé jellemzőek a közlekedési dugók és a parkolóhelyekkel kapcsolatos problémák, úgy gondoltuk, hogy a környezet tudatos és egészségformáló közlekedési forma népszerűsítése kiemelt fontosságú feladat.
A Kerékpár utak kiépítése és a kerékpáros hálózat fejlesztése mellett fontos a „kerékpárosbarát” környezet megteremtése is. Éppen ezért Eger településfejlesztési koncepciójában nem csak meglévő és rövidtávon megvalósítható kerékpár utak szerepelnek, hanem a teljes, környező településekkel kapcsolatot teremtő kerékpárutas hálózat megteremtése is. Fontos továbbá a kerékpártárolók rendszerének kialakítása is, melynek egyszerre kell átgondoltnak és környezet tudatosnak lennie úgy, hogy közben megjelenésével megfeleljen a műemléki és nagyvárosi környezet kihívásainak is.
A Városfejlesztési és –üzemeltetési Iroda számára rendkívül nagy öröm, hogy a pályázat keretei között bemutathatta a város kerékpáros közlekedéséért tett erőfeszítéseit, melyet a Bringaút Egyesülettel karöltve készítettünk el. A pályázat elbírálásánál valamennyi pályázó között a legjobb és egyben kiemelkedő eredményt értük el, mellyel elnyertük a „kerékpárosbarát település” logó használatának a jogát, illetve különdíjban is részesültünk.
Az elismerő okleveleket december 22-én délelőtt 10:00-kor, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumban Szabó Imre miniszter, dr. Oláh Lajos államtitkár és Pataki Ibolya, a KMSZ főtitkára fogják átadni – tájékoztatott Gadavics Gyula, a Városfejlesztési és –üzemeltetési Iroda vezetője.
Egy jó hír azoknak az egri bringásoknak, akik az Okmányirodába mennek, vagy szembe a kisboltba. Oláh Gyuri személyes hangvételű írását idézzük a bringaut.hu oldalról:
Az elmúlt hónapokban sok kellemetlenséget okozott a Szvorényi út lakóinak a felújítás. A munkálatok lassan a végükhöz érnek, az utca csodálatosan megújult, a díszburkolatok, a támfalak, a zárt csapadék elvezetés, az eltüntetett légvezetékek, és az új közvilágítás méltó rávezetése a belvárosnak. Ennek a munkának a részeként, az igen nagy forgalmú okmányiroda elől, eltünt a használhatatlan kukac alakú bringatároló, és helyébe egy 10 beállásos, U-lakat kompatibilis, FEDETT bringaparkoló nőtt ki a földből. Köszönjük minden bringás nevében, és reméljük, kevesebb autó, és még több bringa áll majd a házunk előtt (a képet az ablakunkból csináltam), és persze az Okmányiroda előtt.
Nem adható engedély a Mátraterenye külterületére tervezett 49,9 megawattos, úgynevezett cirkofluid blokkos széntüzelésű erőmű létesítésére.
Ezt a verdiktet elsőfokú határozatában a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mondta ki. A tervezett beruházással érintett, s az ellen egyre hangosabban tiltakozó Heves megyei településekre a napokban érkezett meg a szakhatóság döntése.
Dr. Csóti Dorottya, Mátraballa és Mátraderecske körjegyzője ennek kapcsán kiemelte: Mátraballa, ez a nyugodt, mátrai falu szenvedne leginkább az erőmű szennyező hatásától az uralkodó szélirány következtében. De Mátraderecske is a hatásterületen belül helyezkedik el, ahol Magyarország egyetlen mofettája található. Az erőmű megépülésével a számos ember megélhetését biztosító gyógyturizmus könnyen veszélybe kerülne.
A határozat szerint a felügyelőség az Első Nógrádi Erőmű (ENE) Zrt. kérelmére lefolytatott előzetes vizsgálat alapján állapította meg, hogy nem adható engedély a beruházásra. Az indoklásban egyebek mellett az olvasható, hogy az ENE benyújtotta az MVM ERBE ENERGETIKA Mérnökiroda Zrt. által készített előzetes vizsgálati dokumentációt a mátraterenyei széntüzelésű erőműről.
A felügyelőség kötve van a szakhatóságoknak – ebben az esetben az érintett Nógrád és Heves megyei települések jegyzőinek – jogszabályon alapuló állásfoglalásaihoz, azok figyelembe vételével dönt. Tekintettel arra, hogy a szakhatóságok közül Bátonyterenye jegyzője, Kazár, Rákóczibánya és Vizslás körjegyzője, Mátraderecske és Mátraballa körjegyzője, valamint Parád jegyzője nem fogadta el az előzetes vizsgálati dokumentációt és az erőmű létesítéséhez nem járult hozzá, így a felügyelőség is elutasította az engedély kiadását.
Az erről szóló határozatot az eljárásban részt vett önkormányzatok jegyzői kötelesek haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül közzétenni. A döntés ellen tizenöt napon belül lehet fellebbezni az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez.
Elkezdődött a koppenhágai klímacsúcs. Az éghajlatváltozás ma a világ talán legnagyobb problémája és a vészes globális hőmérsékletemelkedés csökkentésére próbálnak most megoldást találni. Az éghajlatváltozás hatásai városunkra, Egerre is hatnak, ezért is meglepő, hogy városunk lakói és vezetői mintha nem is tudnának a fennálló veszélyről. A város hivatalos honlapján egyetlen érdemi információ sincs az éghajlatváltozás kapcsán. Nem tudunk akciókról, cselekvési tervről, stratégiákról és tettekről. Mi a magunk részéről most közöljük annak a cikknek a fordítását, mely a klímacsúcs első napján a világ több országában vezércikként jelent meg. És várjuk a híreket, hogy Egerben mi történik...
-----------------
14 nap, hogy megpecsételjük, a történelem ítéletét a generációnkról...
Ma 56 újság 45 országban olyan lépést tett, amit soha ezelőtt, egy hang szólalt meg az összes vezércikkben. Erre azért került sort, mert az emberiség egy totális vészhelyzettel néz szembe.
Hacsak nem fogunk össze, hogy egy meghatározó döntést hozzunk, a klímaváltozás tönkrezúzza bolygónkat, és vele együtt a jólétünket, biztonságunkat is. A veszélyek nyilvánvalóvá váltak a generációnk számára. Mára a tények beszélni kezdtek: 11 az elmúlt 14 évből rekordszinten a legmelegebb év volt, a jégsapkák olvadnak és a tavalyi év égő olaja és élelmiszer árai ízelítőt adtak egy jövőbéli katasztrófából. A tudományos lapokban a kérdés többé nem az, hogy vajon az ember felelős-e a felmelegedésért, hanem az, hogy mennyire kevés időnk maradt arra, hogy tegyünk valamit a várható károk enyhítése érdekében. Mégis, a világ válasza mindeddig meglehetősen tétova, és renyhe volt.
A klímaváltozást évszázadokon keresztül idéztük elő, és olyan következményei lesznek, melyek örök időkre ki fognak hatni, s az, hogy ezeket mennyire sikerülhet enyhítenünk, most fog eldőlni - a következő 14 nap során. Felszólítjuk a 92 ország vezetőit, hogy ne habozzanak, ne bocsátkozzanak méricskélő vitákba, ne egymással vádaskodjanak, hanem akadályozzák meg a politika legeslegnagyobb modern kori kudarcát. Ez nem szabad, hogy egy harc legyen a gazdag és a szegény világ között, sem kelet és nyugat között. A klímaváltozás mindenkit egyformán érint, és nekünk mindannyiunknak kell megoldani is.
A tudomány komplex, de a tények világosak. A világnak lépéseket kell tennie, hogy a hőmérséklet-emelkedést 2 Celsius fokban maximalizáljuk, és hogy a kibocsátást maximalizáljuk, és 2010-től kezdve kezdjük el látványosan visszaszorítani, és így tovább a következő 5-10 év során végig. Egy nagyobb hőmérséklet-emelkedés, mondjuk 3-4 Celsius fok (ez a legkevesebb, amit akkor várhatunk, ha nem cselekszünk) egész kontinenseket tenne virágzó gazdaságból puszta sivataggá. A fajok fele kihalna, megszámlálhatatlan milliók veszítenék el otthonaikat, egész nemzeteket öntene el a tenger. Az ellentmondás az angol kutatók emailjei körül, melyek azt sugallják, hogy megpróbálták elnyomni a kényelmetlen adatokat, ködöt és homályt ugyan keltett, de nem tudták szőnyeg alá söpörni a bizonyítékok tömegeit, melyeken ezek az elemzések, jóslatok is alapulnak.
Csak kevesen hiszik, hogy Koppenhága képes egy tökéletes egyezmény összehozására; valódi fejlődés ebben az irányban még csak most kezdődhet, Obama elnök Fehér Házba költözésével, hosszú évek előrelépést gátló amerikai politikájának megfordításával. A világ még most, ebben a helyzetben is az amerikai belpolitika kegyeitől függ, hiszen az elnök egymaga nem tudja elkötelezni magát a szükséges lépések mellett addig, amíg a kongresszus ezt nem szavazza meg. De a politikusok Koppenhágában igen, és egyet kell értsenek egy fair és hatásos egyezmény lényegi pontjaiban, és mindenek előtt egy szilárd menetrendben, amelyet követve ezt az egyetértést egy egyezménnyé tudnak gyúrni. A jövő júniusi EU Klíma-konferencia kell, hogy a végső határidő legyen, Bonn-ban. Ahogy az egyik küldött megjegyezte, "hosszabbításról még lehet szó, de egy visszajátszást már nem engedhetünk meg magunknak".
Az egyezmény középpontjában egy megállapodás kell álljon a tehetős világ és harmadik világ között, arról, hogy a klímaváltozás elleni közdelemben hogyan osszuk el a terheket, és hogy hogyan fogunk osztozni az új kincset érő készleteinken, a trillió (billió?) tonnányi carbonon, amit kollektíve kibocsáthatunk, anélkül, hogy a hőmérő veszélyes értékeket mutatna.
A gazdag nemzetek előszeretettel utalnak a számtani igazságra, miszerint addig nem beszélhetünk semmiféle megoldásról, amíg a fejlődő óriások, mint Kína nem tesznek sokkal radikálisabb lépéseket, mint eddig valaha. Ugyanakkor a gazdag világ a felelős a légkörben felgyülemlett karbon nagy részéért, 3/4-e az összes széndioxidnak, amit 1850 óta kibocsátottunk. Most kell lépnünk, és minden fejlett országnak el kell köteleznie magát a kőkemény megszorítások, csökkentés mellett, amelyek révén a kibocsátásukat egy évtizeden belül valamivel az 1990-es érték alá szorítják le.
A fejlődő országok érvelhetnek azzal, hogy nem ők okozták a probléma nagyját, és mégis őket érinti a legérzékenyebben. Ugyanakkor, ők is növekvő mértékben járulnak hozzá a felmelegedéshez, és ezért nekik is érdemi lépéseket kell tenniük, melyeknek érzékelhető hatásuk van. Bár mindkét fél kevesebbet kapott, mint amit remélt, a nemrégiben zajlott kibocsátási tárgyalások a világ két legnagyobb környezetszennyezője, az USA és Kína között komoly előrelépésként értékelhetek.
A társadalmi igazságosság megköveteli, hogy az iparilag fejlett országok jó mélyen nyúljanak a zsebeikbe, és virítsanak elő pénzt a szegényebb országok számára, hogy felkészülhessenek a klímaváltozásra, s a zöld technológiák segítségével úgy növekedhessenek, hogy közben a kibocsátásukat nem növelik. Egy ilyen jövőbéli egyezmény részletes vázlatát már most le kell fixálni, szigorú, többoldalú monitorozással, az erők védelmének fair jutalmazásával, és a "kibocsátás export" érdemi megadóztatásával, hogy a teher végül egyenlőbben legyen elosztva azok között, akik a környezetszennyező termékeket gyártanak, és akik e termékeket fogyasztják.
Az igazságosság azt is megköveteli, hogy az egyes fejlett országokra vállára kirótt teher esetében mérlegeljük, hogy képesek-e megbirkózni vele; például újabb EU tagállamok, akik gyakran sokkal szegényebbek, mint a "régi Európa" országai, nem szabad, hogy többet szenvedjenek, mint gazdagabb társaik.
Az átalakulás költséges lesz, de sokkal kevésbé költséges, mint a világgazdaság most folyó talpra állítása, és sokkal-sokkal kevésbé költséges, mint amilyenek a nem-cselekvés következményei lennének.
Sokan közülünk, különösen a fejlett országokban, meg kell, hogy változtassák az életstílusukat. Az a kor, amikor egy repülőjegy kevesebbe kerül, mint a taxi a reptérre, a végéhez ért. Sokkal intelligensebb módon kell ennünk, vásárolnunk és utaznunk és közlekednünk. Többet kell fizetnünk az energiáért, és kevesebb energiát kell használnunk.
De az váltás egy alacsony-kibocsátású (low carbon) társadalomra sokkal több kilátást és lehetőséget kínál, mint amennyi áldozatot követel. Már most is bizonyos országok felfedezték, hogy ha felkarolják ezt az átalakulást, az fejlődést, növekedést indít be, munkahelyek keletkeznek, és az emberek jobb minőségű életet élhetnek. Még a tőke mozgása is ezt mutatja: tavaly először többet fektettek megújuló energiaforrásokba, mint amennyit elektromosság fosszilis anyagokból való előállításába.
Carbon-függőségünktől való szabadulásunk röpke évtizedeken belül óriási mutatványokat tesz majd szükségessé, mérnöki teljesítmények és innováció terén, olyanokat, amik minden eddigit felülmúlnak. Ugyanakkor, amíg az ember Holdra juttatása, az atommag meghasítása konfliktus és verseny eredményeként jött létre, addig az esedékes carbon-versenyt az az együttműködő erőfeszítés kell, hogy mozgassa, hogy közösen érjük el a kollektív megmenekülést.
A klímaváltozás legyőzése egyben az optimizmus győzelme is lesz a pesszimizmus felett, a látás győzelme a rövidlátás felett, "természetünk jobb formájának" győzelme ( ahogyan Abraham Lincoln írja).
Ott van ez már annak a szellemében is, hogy 56 ország újságjai világszerte egyesültek e vezércikk mögött. Ha mi, oly különböző politikai és nemzeti perspektívákkal egyet tudunk érteni abban, hogy mit kell tennünk, nyilván képesek lesznek erre választott vezetőink is. A politikusoknak Koppenhágában megvan a hatalmuk ahhoz, hogy eldöntsék, a történelem hogyan ítéli majd meg a generációnkat: mint amelyik felismerte a kihívást és felnőtt hozzá, vagy mint amelyik olyan ostoba, hülye volt, hogy látta a bajt közeledni, de semmit sem tett, hogy elhárítsa.
Esedezni fogunk nekik, hogy a helyes döntés hozzák meg...
-----------------
Ez a vezércikk ma 56 újságban jelent meg világszerte, 20 nyelven, beleértve az oroszt, arabot és a kínait. A szöveget a Guardian csapata fogalmazta meg, több mint egy hónapnyi konzultáció során, amelyet az akcióban résztvevő 20 újság szerkesztőivel folytattak. A Guardianhoz hasonlóan a legtöbb újság megtette azt a gesztust, hogy e cikket a címlapra tette, vezércikknek.
A Heves megyei Hírlapban olvastuk az alábbi jó kis hírt. Sok ilyet a megyében!!!
Egy százasért bárki viheti a bringákat
Beindult a bicikliprojekt Lőrinciben: a városszerte tárolókban elhelyezett kétkerekűeket óránként száz forintért bárki igénybe veheti.
Mint arról korábban már hírt adtunk, Lőrinciben megállapodott a város vezetése egy kerékpárgyártó céggel. Utóbbi harminc biciklit adott át félévnyi próbaidőre a településnek; a bringák a városrészenként elhelyezett tárolókba kerültek, s bárki igénybe veheti ezeket óránként száz forintért.
Ha a használónak a helység másik végén van dolga, megteheti, hogy ott adja le a járgányt, s nem ott, ahol kibérelte. Ha az ötlet beválik, meghosszabbítják a szerződést. Az átadáson jelen volt Sós Tamás, a megyei közgyűlés elnöke, Érsek Zsolt országgyűlési képviselő és Víg Zoltán polgármester is. Valamennyien ki is próbáltak egy-egy kétkerekűt. Forrás: heol.hu 2009. december 3., T. O.
Az adventi gyertyagyújtás első napján, a „Hagyomány és természet” összefonódása jegyében együtt készültünk a közeledő téli ünnepekre 32 kisdiákkal, kisgyermekkel és anyukával a Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpont erdei iskolájában. Az ünnepkörhöz kapcsolódva, ezen a hagyománnyá vált szöszmötölésen felsőtárkányi kézművesek tartottak ünnepváró délelőtti foglalkozást gyermekeknek. A természetes anyagokat előnyben részesítő kézműves programunk a karácsonyi készülődéshez, és ajándékozáshoz nyújtott segítséget. A sok kis ügyes kéz bogyókkal, színes szalagokkal ékesített zöld koszorúkat, toboz karácsonyfadíszeket; s a téli otthon díszeivé váló kis agyag gyertyatartókat, agyag mikulásfüggőket, krumplinyomdás angyalkás üvdözlőket, és saját kezűleg varrt levendulaangyalkákat készített.
A Cora12. születésnapja alkalmából meghirdetett „Legkedvesebb madaram a gólya” rajzversenyére közel 1000 pályázat érkezett. A szervezők köszönik minden kedves pályázónak a kiváló rajzokat. Külön köszönet tartoznak azoknak az iskoláknak és rajztanáraiknak, akik a rajzóráikon, szakköreiken készített pályázatokat összegyűjtötték és elküldték. A rajzpályázatot általános iskolás gyerekeknek írták ki, azonban tekintettel a beérkezett több, mint 40 óvodás rajzra, a legkisebbek közül különdíjast választottunk.
I. korcsoport 1. helyezett: Kósa Lili, Nagykőrös, II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola 2. helyezett: Szakál Fanni, Budapest, Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Ált. Isk. 3. helyezett: Uszkó Dorka Csenge, Gyöngyös, Egressy Béni Kéttannyelvű Ált. Isk.
II. korcsoport 1. helyezett: Szakos Nikolett, Budapest, Stromfeld Aurél Ált. Isk. 2. helyezett: Kiss Laura Kitty, Budapest, Stromfeld Aurél Ált. Isk. 3. helyezett: Facsar Tünde, Kunmadaras, Kunmadarasi Református Ált. Isk.
III. korcsoport 1. helyezett: Kaszás Orsolya, Hajdúszoboszló, Szabó László Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2. helyezett: Vitányi Regina, Miskolc 3. helyezett: Nagy Emma, Baja, EJF Gyakorló Ált. Isk.
IV. korcsoport 1. helyezett: Sőre Blanka, Budapest, Stromfeld Aurél Ált. Isk. 2. helyezett: Asztalos Éva, Berettyóújfalu, „Igazgyöngy" Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 3. helyezett: Rémiás Szilvia, Bőcs, Általános Iskola Bőcs
A díjazott gyerekeket írásban értesítik, és postán küldik el Nekik a Magyarország madarai című albumot, valamint a madármegfigyeléssel egybekötött kirándulás részletes leírását. Gratulálunk a nyerteseknek!
2009. november 18-án a Tudományos Szieszta keretében Dr. Varga Zoltán biológus előadását hallgathattuk meg az Eszterházy Károly Főiskola Természettudományi Karán. Az előadást a Líceum Televízió rögzítette, így aki lemaradt róla, most megtekintheti a Tv honlapján vagy december 4-én (pénteken) 10:34-tól a Tv műsorán. Előadásának címe: A fajok eredete - Ahogy Darwin ma látná.
Mátraterenye önkormányzata zöld utat adott a szénerőmű építésének. A szomszédos hevesi falvakban aláírásgyűjtés zajlik a beruházás ellen.
Mátraterenye képviselő-testülete ipari területté nyilvánította azt a földet, amelyen az Első Nógrádi Erőmű Zrt. felépítené a létesítményt. A tervek szerint 2013-ra valósulna meg a Mátraterenye külterületére tervezett, 20 százalékban biomasszával, nagyobbrészt pedig nógrádi és borsodi szénnel működő, 49,9 megawatt teljesítményű erőmű. Az Első Nógrádi Erőmű Zrt. a mátraballai elágazóval szemközti, mintegy négyhektáros területen építené fel a létesítményt - írja az nport.hu.
Mint ismeretes, a településen szeptember 6-án ügydöntőnek szánt népszavazást tartottak arról, hogy egyetértenek-e az emberek az erőmű megépítésével. Az 1590 választásra jogosult személy közül 790 szavazott: 711-en igennel, 79-en pedig nemmel. Mivel a referendum hat voks híján érvénytelen lett, a döntés joga visszaszállt a falu képviselő-testületére.
– A településvezetés a napokban tíz igen szavazattal, egyhangúlag döntött arról, hogy ipari területté nyilvánítja azt a földet, amelyet az Első Nógrádi Erőmű Zrt. a beruházás céljára megvásárolt. Ezzel lehetőség nyílt arra, hogy a beruházó ipari tevékenységet folytathasson az eddig szántóként szolgált területen. Önkormányzatunk részéről tehát zöld utat kapott az erőmű – mondta Gecse László, Mátraterenye polgármestere.
Több Heves megyei település korábban már tiltakozott az erőműépítés terve ellen, legutóbb Mátraballán fogalmazták meg aggályaikat a helybéliek, amelyekkel a falu vezetői is egyetértenek. Leginkább az aggasztja őket, hogy a Mátra közelében, a falujuktól néhány kilométernyire tervezik felépíteni a szénerőművet. Forgó János, Mátraballa polgármestere elmondta: a térségben aláírásgyűjtés folyik a beruházás ellen. Az önkormányzat ugyancsak - másik kilenc településsel együtt - ellenzi a beruházást, ennek jegyében Mátraballa és Mátraderecske körjegyzője korábban elutasította a beruházó szakhatósági hozzájárulásra irányuló kérelmét.
Forrás: heol.hu 2009. december 1. - fotó: matraterenye.fw.hu
Idén 20 éves az Életfa Környezetvédő Szövetség. Ennek apropójából ünnepi rendezvénysorozatot indított a szervezet. November 30-án, hétfőn került sor e programsorozat keretében életre keltett természetfotó kiállítás megnyitójára. A tárlat megtekinthető december 4-ig minden munkanap 8-16 óráig. Helyszín: Életfa Környezetvédő Szövetség, 3300 Eger, Bajcsy-Zs. u. 9., Nagy Tanácsterem Forrás: Életfa Környezetvédő Szövetség
Idén a Forrás Gyermek- és Ifjúsági Szabadidőközpont adott helyet a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Bükki helyi csoport közös „Madárbarát kert” elnevezésű, közösségi gyermekeket és családokat csalogató programjához. A levélhullást követő hideg őszi hónapokban emberek és állatok egyaránt a télre készülődünk. A hidegebb hónapokban a hazánkban, lakókörnyezetünkben telelő madarak számára próbálunk segítséget nyújtani téli etetéssel, és az ehhez szükséges madáretető készítésével. A madárbarát programokkal gazdagon teletűzdelt szombat délelőttön számos kisgyermek és szülő vállalkozott arra, hogy maga rakja össze a kertjükbe majdan kihelyezésre szánt madáretetőt, hogy aztán az ajándékba kapott madáreleséggel és a saját maguk által „gyúrt” madárkaláccsal gondozásba vegyék kertjük téli apró vendégeit. További fotók>>> Bíró Barbara
A putnok-szilvásváradi vasútvonal személyforgalmának szüneteltetése évek óta napirenden van - most úgy tűnik végleg elmegy az utolsó vonat a decemberi menetrendváltáskor, december 12-én. (Ezt azért nagyon-nagyon sajnáljuk...) Ennek kapcsán kalandvágyóknak, vasútbarátoknak ajánljuk a "Tour de Hongrie" vasutas játékot: a valóságban, vagy virtuálisan Magyarország körbeutazására invitálnak a játék honlapján. A túra vasárnap, november 29-én érkezik Egerbe (Putnok 13:25, Szilvásvárad 14:42/15:10, Eger 16:13), még bárki csatlakozhat!
Nagy szeretettel ajánljuk Hacsi Tamás írását az egri vasúti közlekedés lehetséges fejlesztéséről:
Eger város nevével gyakran találkozni az új vasúti menetrendet érintő hírekben. Az év decemberétől ugyanis az Eger–Budapest viszonylatban a közvetlen vasúti személyszállítást autóbuszos váltja fel.
Aki részletesen megnézi a menetrendtervezetet (aminek végleges voltára még nincs garancia), láthatja, hogy a két város között napi nyolc közvetlen vonatpár marad meg (tervezett menetidő: 2 óra 21 perc), emellett a fővárosból óránként induló IC-járatokkal és füzesabonyi átszállással juthatunk majd a hevesi megyeszékhelyre (1 óra 53 perc). Ehhez adódik az ütemes, óránkénti buszforgalom (tervezett menetidő: 1 óra 50 perc), amely tulajdonképpen jelenleg is él: minden órában van közvetlen expressz-, vagy Gyöngyösön keresztül közlekedő gyorsjárat (menetidő: 2 óra – 2 óra 15 perc); kérdés viszont, hogy hogyan faragnak le további tíz percet a jelenlegi expresszjáratok menetidejéből.
Hol van hát az elérni kívánt megtakarítás, a párhuzamosságok felszámolása? Miért nem a buszjáratok ritkulnak a meglévő vasúti összeköttetés javára? A busz és az „átszállásos” IC menetideje majdnem azonos, ugyanakkor a környezetszennyezés fajlagosan sokkal kisebb a vasútnál. Üzemszerű működés esetén a kötöttpályás közlekedés garantált eljutási időt jelenthet, ellentétben az autóbusszal, amely forgalomérzékeny, különösen az M3-as autópálya bevezető és fővárosi szakaszán. Vasúton sokkal hatékonyabban megoldható a csoportok utaztatása, itt korlátlan utasmennyiség szállítható. Figyelembe kell venni ugyanis, hogy Eger diákváros és kedvelt idegenforgalmi célpont. Az átszállással járó kényelmetlenséget a diákok, turistacsoportok számára ellensúlyozhatja a buszhoz képest komfortosabb utastér (együtt utazók, csomagok, kerékpár térigénye; a vasúton elvárható tisztaságú mellékhelyiség, illetve büfé; hosszabb távon pedig akár wi-fi szolgáltatás).
November 19-én csütörtökön délután, 15.45 körül a Tűzoltó tér és a Katona tér közötti Eger patak szakaszon láttam, hogy fürdővízhez hasonlóan habfoltok és a kanyarokban, belógó faágaknál összegyűlt fehér tajték szennyezte az Eger patakot. Első gondolatom rögtön a Malom utcai befolyó volt, vagyis, hogy a korábbi tapasztalatok szerint eddig mindig onnan ömlött a szennylé a patakba. A gyanúm beigazolódott, csak a szín volt más illetve a tömény boros szagot valami vegyszer szaga „árnyalta”.
Egy ismerősömet hívtam, mit lehet ilyenkor tenni, de pont lemerült a keretem, így csak később, már a facebook-on tudtam jelezni, hogy mit tapasztaltam. A válaszokból kiderült, hogy mások is láttak ilyet korábban, és felelőst is megneveztek. Egy borászat követi el mindig, most is, éppen hordót mosnak fejtés után... És mi a tapasztalat? Tanulva az eddigiekből, idén már fel sem hívták a KTVF-et, bár a dolguk lenne, eddig még egyszer sem jöttek ki, és gyakorlatilag annyiban hagyják. Max a média mozdulna egy ilyenre.
Szóval adott itt nekünk egy patak, időnként olyan dolgokat produkálva, mint jégmadár és tőkés récék, újra gazdag halállománnyal, egy kis zöld folyosó a városunkban, erre tessék, jön egy felelőtlen borászat és a zagylét beleengedi a patakba. Másnap reggelre helyenként fehéres-sárgás lepedék ülte meg a patak vízinövényeit. A vegyszerek hatását nem ismerem, de ez igazán gusztustalan látvány volt. Én nem tudom, miért nem lehet ennek véget vetni? Itt a Bükki Nemzeti Park, akik azért nem mozdulnak, mert belterület a patak és a partja is. Az említett hatóság nem mozdul, a minisztériumot nem érdekli, akkor ki tehet ez ellen? Vagy így rendben van?
Kaptunk egy hivatalos sajtóanyagot a Heves megyei és környékbeli hulladéklerakók rekultiválásáról, amit most szószerint bekopizunk ide:
90 hektáron 4 millió köbméter hulladék rekultiválása
Eger, 2009. november 23. – Elkészült az a részletes megvalósíthatósági tanulmány, mely tartalmazza a 44 reklutiválásra váró hulladéklerakó jelenlegi műszaki és környezeti állapotát és rendbetételének lehetőségeit. A beruházás költségvetése közel 5,7 milliárd forint.
Rekultiválásra váró telepek a részletes megvalósíthatósági tanulmány alapján Az egyes lerakók esetében lerakónként egyesével vizsgálták meg a környezetvédelmi szakemberek a legelőnyösebb alternatívákat gazdasági, környezet védelmi, társadalmi szempontok figyelembe vételével. A terepen végzett felmérések eredményeit egy speciális elemzési módszertannal dolgozták fel. A végleges műszaki változatot, az adott lerakó esetében legjobb műszaki változatok egyetlen közös műszaki alternatívába foglalásával kapták meg a mérnökök. Így jött létre az előzetes megvalósíthatósági tanulmányból a részletes megvalósíthatósági tanulmány. Eredmények A program keretében 42 település összesen 44 lerakóját rekultiválják majd. Ebből 30-at együtemű, 10-et kétütemű rekultivációval, míg 4 hulladéktelep területét teljes hulladék-felszedéssel adnak vissza a természetnek. A szakemberek az előzetes vizsgálatok alapján döntöttek egyes lerakók egy- ill. kétütemű rekultivációja mellett. Ez kb. 90 hektárnyi területen elterülő 4 millió köbméter hulladék kezelését, a terület természetközeli állapotának visszaállítását jelenti. Az együtemű rekultvációra kerülő 30 lerakó esetében a végső rekultivációs rétegrend kerül kialakításra. Ebből két lerakó esetében (Andornaktálya, Verpelét) teljes rétegrendet, további 28 lerakó esetén egyszerűsített rétegrendet fognak alkalmazni. A kétütemű rekultivációra kerülő lerakóknál (10 db) a projekt keretében csak az átmeneti záróréteg lesz kialakítva, s csak egy bizonyos idő elteltével a második, végleges rétegrend. A felszámolásra tervezett 4 lerakónál megvizsgálták a rostálással, illetve rostálás nélkül történő rekultiváció alternatíváját is, és három esetben a rostálásos, egy esetben pedig - (ahol a korábbi vizsgálatok szennyeződést mutattak ki) környezetvédelmi okok miatt - a rostálás nélküli felszámolást javasolták.
A rekultivációs munka viszont nem csak tereprendezést, szigetelést foglal majd magába, hanem az ugyanekkora fontosságú monitoring rendszer kialakítását is. Ennek során a talajvíz figyelésére meglévő figyelőkutakkal együtt monitoringkutat kell telepíteni, és évente egy alkalommal mintázni. Evvel párhuzamosan a keletkező depogázok mérésére gázfigyelő kutakat építenek, melyeket évi két alkalommal kell mintázni, illetve több lerakón gázkiszellőztető csövet telepítenek a gázok elvezetésére. Tendereztetés 2010-ben A rekultivációs program a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás közreműködésével a KEOP-7.2.3.0 pályázati rendszerében valósul meg közel 5,7 milliárd forintból, mely 100%-os európai uniós támogatást élvez. A programban közel 75.000 háztartás 231.500 lakosa érintett. A mostanra elkészült részletes megvalósíthatósági tanulmány alapján a minisztérium és a hatóságok által megadott engedélyek birtokában előreláthatólag 2010 őszén kerülhet sor majd a rekultivációs program megvalósítására. Ez azt jelenti, hogy a műszaki ellenőr feladatait ellátó felelős szakember és a kivitelezést, valamint majd az ehhez kapcsolódó tájékoztató tevékenység feladatait közbeszerzési eljárás keretében meghirdetett pályázat útján választja majd ki a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás 2010 őszén. A teljes kivitelezés illetve az első mérési munkák a tervek szerint 2013 első felére zárulnak le.
További információ: Fejes János, projektmenedzser, Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás, 70/317-6780, fejes.janos@ph.eger.hu
November 22-én (vasárnap) a madárgyűrűzés rejtelmeivel ismerkedhetnek meg, akik kilátogatnak az egerszalóki víztározóhoz. Az érdeklődőket Balázsi Péter a Magyar Madártani Egyesület Bükki helyi csoportjának tagja fogja kalauzolni. A program reggeltől sötétedésig tart, rossz idő esetén elmarad! Bővebb infó: Balázsi Péter 30/449-5241 Fotó: Őszapó (Rausz Rita) A program helyszíne:
„Hagyomány és természet” – Kézműves és barkácsoló délelőtti program gyermekeknek.
Az ünnepkörhöz kapcsolódva felsőtárkányi kézművesek tartanak délelőtti foglalkozást gyermekeknek: készülnek az adventi gyertyagyújtáshoz a termésekkel feldíszített koszorúk és az ajtóra való díszes kopogtatók, a kis agyag gyertyatartók, a karácsonyi bogyó-füzérek, a levendulababa-angyalkák és a karácsonyi üdvözlők.
A koszorúk, kopogtatók készítéséhez szükséges kellékek: apró termések, tobozok, bogyók, örökzöldek zöld ágai (fenyőág, tuják ágacskái), ill. az adventi koszorúkhoz saját vásárlású gyertya. A füzérhez szükséges kellékek: bogyós termések (csipke, galagonya, stb.), apróbb tobozok. Helyszín: a felsőtárkányi Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpont Erdei Iskolájának tanterme (Ifjúság u. 34/1.). Időpont: 2009. november 29. (vasárnap), 9.30 óra. Időtartam: kb. 4-5 óra.
Jelentkezés a program előtt négy nappal, azaz november 25-ig: BNPI Közönségszolgálati Osztály, Bíró Barbara, E-mail: biro@bnp.kvvm.hu, tel.: (36) 411-581/209, (30) 349-5694.
A programra szeretettel várjuk a családokat, gyermekeket!
Kerékpárosbarát Település lett Eger. Városunk ugyanis sikerrel szerepelt a „Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium” és a „Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium” közös pályázatán, amelynek során megvizsgálták Eger kerékpáros stratégiáját, a kerékpáros infrastruktúra és szolgáltatások minőségét, illetve a kerékpározás népszerűsítését is.
2009. december 5-én (szombaton), 12:55-től a kerecsensólyom védelméről szóló filmet vetítik az m2 csatornán.
Utolsó kommentek