egri zöld blog

Idézet az egri Critical Mass oldaláról (www.partmagazin.hu):

Örömmel tudatjuk, hogy levelünkre választ kaptunk a Városházáról. Tegyük félre azt, hogy 2006 szeptembere óta várunk a válaszra és örüljünk, hogy a Városházán pozitívan állnak a kerékpározás ügyéhez.
A levélben tájékoztatnak minket a már elkészült projektekről (pl. egy belvárosi útvonal kitáblázása), a futó tervekről (pl. a Felnémet és Felsőváros közötti kerékpáros összeköttetésről) és a közeljövő terveiről (pl. a városi kerékpáros közlekedési koncepció 2009-es elkészítéséről).

A január végén kézhez kapott levél itt olvasható:

Tárgy: Kerékpáros közlekedés
Eger város területén

Szlaukó Mónika részére

Tisztelt Hölgyem!

Polgármester Úrnak címzett tárgyi levelében leírtakra válaszolva illetékességből az alábbiakról tájékoztatom.

Természetesen köszönettel fogadunk minden javaslatot a kerékpárbarát város kialakítása érdekében. Úgy véljük, hogy sikerült is megvalósítani a javaslatok egy részét.

A Városban a kiépült kerékpárutak még nem alkotnak összefüggő hálózatot. A szabályozási tervek tartalmazzák a nyomvonalat. Több hiányzó szakaszra vonatkozóan rendelkezünk már tervekkel és engedélyekkel is.
A 2009. évben a Mária u. és az Árva köz között terveztetjük meg a kerékpárutat. A tervezés is költséges, hiszen különböző műtárgyakat (híd, támfalak) is építeni kell majd ezen a szakaszon. A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumhoz benyújtottuk a tervezés finanszírozására a pályázatot a 2008. év során.

Felnémet és Felsőváros közötti kerékpáros összeköttetésre a tervek elkészültek. Jelenleg az engedélyezések vannak folyamatban.

A meglévő kerékpárutak, gyalog- és kerékpárutak felhasználása mellett további meglévő közúthálózati elemeken (korlátozott sebességű útszakaszok, kerékpározásra alkalmas kisforgalmú utak, csillapított forgalmú övezetek) a kerékpározás biztonságosabbá tételével Eger város észak-déli irányú tengelyében kerékpáros útvonal kijelölésére került sor szeptember hónap első felében. Az útvonal kijelölésével az Északi lakóteleptől (Nagylapostól) a déli iparterületig (Sas útig) mintegy 5 km hosszon egybefüggő, jelölt útvonalon haladhatnak a kerékpárosok.
A kihelyezett jelzőtáblák (kiegészítő táblákkal együtt összesen 94 db) egyfelől a kerékpárosok számára nyílirányokkal jelölik az útvonalat, másfelől a gépjármű-vezetők felé jelzik a kerékpáros veszélyt és a szükséges mértékű sebességkorlátozást.
A forgalmasabb csomópontokban (pl. Markhot F. u., Kossuth L. u., Klapka Gy. u., Hadnagy u.) burkolati jelek is felfestésre kerültek. Tervezzük burkolati jelzőtestek (prizmák) kihelyezését is jogszabályok adta lehetőségek szerint.

Az útvonal az alábbi:

Észak-dél irány: Meglévő kerékpárutak – Cifrakapu tér – Jankovics D. u. – Balassa B. u. – Knézich K. u. (hídig) – Patak jobb oldala – Piac (v. Zalár u.) – Centrum parkoló – Gerl M. u. – Dobó I. tér – Eszperantó sétány – Egészségház tömbbelső – Érsekkerti kerékpárút – Mocsáry L. u. – Károlyi M. u. Sas u-ig.

Dél-északi irány: Sas u. – Károlyi M. u. – Mocsáry L. u. – Érsekkerti kerékpárút – Egészségház tömbbelső – Eszperantó sétány – Dobó tér – Gerl M. u. – Mecset u. – Markhot F. u. – Knézich K. u. – Dayka G. u. – Servita u. – Cifrakapu tér – meglévő kerékpárutak.

Az útvonalon kerékpáros támaszok telepítésére is sor fog kerülni a tavasz folyamán (pl. Érsekkertben a Strand bejáratánál), jelenleg az előkészítő munkák folynak.

Ez évben tervezzük a városi kerékpáros közlekedési koncepció elkészítését is. Lehetőséget fogunk adni Önöknek, hogy a tervezeteket megismerhessék, véleményezzék.

Kérem tájékoztatásom szíves elfogadását.

Eger, 2009. január 19.

Gadavics Gyula
a Városfejlesztési és -üzemeltetési
Iroda vezetője
 

És egy kis ráadás:
Az egri kerékpárutak térképe >
Fotók az egri kerékpárutakról >
Egri napok blog a belvárosi kitáblázásról >

Nagyobb térképre váltás

Adatok, gyűjtőszigetek, térkép...

Mottó: "A városban a legtöbb gondot a szelektív gyűjtőhelyek
nem megfelelő használata okozza."
Városgondozás Eger Kft.: Hulladék híradó

 Szelektíven gyűjthető Egerben:

• papír (kartondoboz, újságpapír, hullámpapír, irodai papírok, prospektusok)
• műanyag és italosdoboz (üdítős, ásványvizes PET palack, többrétegű italosdoboz)
• üveg (tiszta, kiöblített, ép vagy törtött színes és átlátszó üvegpalack, befőttes, nem visszaváltható sörös-boros-pezsgős)

 Szelektív gyűjtőszigetek Egerben:

• Mátyás király út - Aradi u. sarok
• Kárpát út
• Berva I. sz. lakótelep
• Hadnagy u. - Rövid u. sarok
• Expressz Étterem
• Leányka u. 4.
• Malomárok u. - Malom u. sarok
• Pásztorvölgyi u. szabadidőpark
• Teszkó főbejárat
• Tinódi u. - Bajza u. sarok
• Ifjúság u. parkoló
• Vallon u. 10.
• Mindszenty u. - Petőfi u. sarok
• Szarvas Gábor utca
• Faiskola u. 2-4. között
• Iskola u.

Hulladákudvar - Eger, Homok u. 26.
Hétfőtől péntekig reggel 6 és délután 2 között veszik át a következőket:

• Veszélyes hulladék (fáradt olaj, használt elem, akkumulátor, olajos flakon és rongy)
• Csomagolási hulladék (vegyes papír, PET, fólia, vegyes üveg, aludoboz, többrétegű italosdoboz)

Továbbra is hangsúlyozzuk, hogy a legfontosabb a hulladék keletkezésének elkerülése és az újrahasznosítás. Persze a szerves anyagok komposztálását is erősen ajánljuk. Ha mégis valamit ki kell dobni, akkor viszont mindenképpen szelektíven.

Nagyobb térképre váltás

Városgondozás Eger ügyfélszolgálat: Homok u. 26., t: 36/513-200, e: varosgondozas.eger(kukac)t-online.hu
Forrás: Városgondozás Eger Kft. Hulladék híradó

A heol.hu most egy Gyöngyössolymos környéki természetrongálásról adott hírt:

"Tucatnyi fát vágtak ki pár hete Gyöngyössolymos határában, a helyi védettséget élvező Bába-kőnél. A helyi hagyományőrzők szerint egy gyöngyösoroszi vállalkozó munkásai okozták a látványos rongálást.
A falubeli Solymosi Hagyományőrző Egyesület elnökségi tagja, Kovács Tamás feltételezése szerint fatolvajokká vált három, a környéken dolgozó gyöngyösoroszi munkás. Először egy tagtársuk találkozott egy fehér teherautóval, melyen hatalmas cserfa-darabok hevertek, feltételezhetően a kő környékéről felpakolva. A kőnél Kovács Tamás és a felesége két nappal később személyesen is rajtakapta a – szerintük – fatolvajokat, akik mindent tagadva egy dokumentumot lobogtattak. Csak nem arról, amit épp csináltak, hanem egy szomszédos terület megtisztításáról.
Felhívtuk a szóban forgó szomszédos terület - neve elhallgatását kérő - tulajdonosát is, aki annyit mondott: nem bizonyítható, hogy az általa megbízott gyöngyösoroszi vállalkozó munkásai okozták a rongálást. A vállalkozó nevét azonban nem árulta el.

A rongálást „az ég urai fogják megtorolni”

Feljelentést ugyan nem tettek Kovács Tamásék, de a helyszínen figyelmeztették a renitenseket: mivel a Bába-kő évszázadok óta szakrális helyként is ismert, a rongálást „az ég urai fogják megtorolni”. Persze a rendőrséget is megkeresték, de ott azt a választ kapták: ha nincs tettenérés, utólag már nagyon nehéz bizonyítani, ki, mikor, miben vétkes. A természetvédők úgy döntöttek: kezdeményezni fogják a helyi védettséget élvező kő környékének országos természetvédelmi területté nyilvánítását, ám egyelőre csak a fokozott odafigyelés védheti meg a helyet a további fakivágásoktól."

Forrás: heol.hu  Írta: Faragó Zoltán  2009. január 28.

Kompolton népszavazást tartottak hulladék témában. A választás érvénytelen volt, viszont a szavazók többsége elutasította mind a négy témában a helyi létesítmény megvalósítását. A polgármester másként értelmez. Foly. köv.

Íme a heol.hu cikke a szavazásról:

"Mint már hírül adtuk, érvénytelenül zárult a vasárnapi „szemétügyi” népszavazás Kompolton. A szükséges több mint ötven százalékos részvétel helyett a választásra jogosultaknak csupán 28 százaléka nyilvánított véleményt.

Magdáné Földi Sarolta kompolti-nagyúti körjegyző, a helyi választási iroda vezetőjének tájékoztatása szerint az 1635 választásra jogosult helybéli közül 458-an voksoltak, ami 28 százalékos részvételi arányt jelent. Az érvényességhez több, mint ötven százalékos részvétel szükségeltetett volna.

A népszavazáson négy önálló lapon, négy külön kérdésre lehetett válaszolni. Az alábbiakban sorrendben közöljük a kérdéseket és a voksok számát:

– „Egyetért-e Ön azzal, hogy Kompolt területén ne épülhessen szemétátrakó létesítmény?”10 érvénytelen, 448 érvényes szavazat, 274 igen, 174 nem

– „Egyetért-e Ön azzal, hogy Kompolt területén ne épülhessen szemétlerakó létesítmény?” 17 érvénytelen, 441 érvényes szavazat, 312 igen, 129 nem

– „Egyetért-e Ön azzal, hogy Kompolt területén ne épülhessen szemétégető létesítmény?” 13 érvénytelen, 445 érvényes szavazat, 326 igen, 119 nem

– „Egyetért-e Ön azzal, hogy Kompolt területén ne épülhessen szemétszelektáló létesítmény?” 16 érvénytelen, 442 érvényes szavazat, 298 igen, 144 nem

A körjegyző szavai szerint eddig semmilyen panasz nem érkezett a referendummal kapcsolatban, a jogorvoslatra egyébként három nap áll rendelkezésre. Információink szerint vasárnap este hat óra tájt az egyik községi utcán találtak egy úgynevezett ellenőrző lapot, amit a szavazás megkezdésekor helyeznek az urnába igazolásképpen. Ezt Gyetvai Péter fideszes önkormányzati képviselő bevitte a szavazatszámláló bizottsághoz, más lépés azonban - úgy tudjuk - nem történt.

Balázs Zoltán polgármester úgy fogalmazott: a népszavazáson kiderült, hogy Kompolt túlnyomó többségének nincs problémája a tervezett átrakóállomással, józanul, higgadtan gondolkodtak a helyiek. A létesítményről hónapokkal ezelőtt kezdődött szakmai vita most a tárgyalóasztalnál folytatódhat, aminek a végén dől majd el, hogy megépíthető-e az átrakó, avagy sem. Erre a polgármester szerint jelenleg ötven-ötven százalék az esély, hiszen nagyon szigorú feltételeknek kell megfelelni."

Forrás: heol.hu >  Írta: R. M.   2009. január 26. 13:22

2009 január második hétvégéjén immár 15. alkalommal került sor a dél-hevesi sasszinkron megrendezésére.

A nagy hagyományokra visszatekintő esemény lassan minden a madarakhoz kicsit is értő hivatásos vagy önkéntes természetvédő naptárában előre fel van jegyezve, és bár a hosszabb ideje tartó mínuszok és a számlálás napján sok helyütt jelen lévő köd nem kedveztek a nagy számoknak, a résztvevők számát és a rendezvény hangulatát tekintve panaszra nem lehetett ok.

A bázisként szolgáló Tarnaszentmiklósi Vadászházból szombat reggel több, mint negyven résztvevő indult el a dél-hevesi régiót behálózó tizenhét bejárási útvonalon, hogy a reá bízott területegységen belül megfigyelje és feljegyezze az esetlegesen útjába kerülő sasfajokat. Az eredmények összesítése után közel pontos képet nyerhetünk a térségben telelő sasok fajösszetételéről és mennyiségéről: a 2009-es téli szezon ezen szakaszában a Hevesi-síkon 23 parlagi sast, 21 rétisas valamint egy átszíneződő szirti sast sikerült megfigyelni.

A terület alapos bejárása lehetőséget adott egyéb, természetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű madárfaj számbavételére is, így fokozott figyelem kísérte a kerecsen sólymot és a hevesi túzok állományt is. További említésre érdemes faunisztikai adat a hósármány egy jelentősebb számú csapatának, valamint a kis sólyom és a réti fülesbagoly néhány itt telelő egyedének megfigyelése volt.

A kellemesen fárasztó terepnapot követően a társaság Széles-féle halászlével és túrós csúszával pótolhatta az energiaveszteségét.

A résztvevők visszajelzései és az eredmények mindenképpen arra ösztönzik a szervezőket, hogy a következő év második hétvégéjén ismét megrendezzék a hevesi sasszinkront.

Forrás: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság >  Borbáth Péter

Idézet a heol.hu-ról:

Magyarország hévízkészletének értékét hatezer milliárd forintra becsülik. A természeti kincset a vékonyabb földkéreg miatt könnyebb kitermelni, mint más országokban.

Az elmúlt évtizedekben főként fürdők létesítésénél vették figyelembe a többé-kevésbé meleg vizet. Heves megye déli részén azonban, ahol értelme is van kiaknázni a lehetőségeket, egyelőre leginkább csak mezőgazdasági célokra, kisebb mértékben strandok ellátására használják. A Dél-Hevesben lévő huszonkét termálvizes kút javarészt néhány száz méter mély, ezért a vizük sem annyira meleg. Az ezer métertől is mélyebb fúrásúakból származó víz hőjét azonban akár önmagában is lehet fűtésre használni. A mezőgazdasági célú hasznosításnak ugyanakkor nagy jövőt jósolnak, bár a költségek még mindig magasak. Egerben és Gyöngyösön is napirenden van a melegvíz-kutatás; a megyeszékhely közelében olyan forrót szeretnének találni, amely a távhőszolgáltatás mellett a villamos energia termelését is lehetővé tenné. Ehhez százhúsz Celsius-fokos, vagy attól melegebb hévíz szükséges.

A gázválság újabb lökést adhat a terveknek.

Pintér Margit, az erdőtelki Pintér Tanya Panzió ügyvezető igazgatója úgy véli: Dél-Hevesnek nagyon jót tenne a termálkincs hasznosítása, de még a strandokat sem tudják nyitva tartani. A közeli Mezőkövesden és a Jászságban melegebb vizűek a kutak és nagyobbak is a fürdők, így a turisták inkább oda mennek. A Pintér tanyán a 28-30 Celsius fokos vizet a szabadtéri és a fedett medencék feltöltésére használják.

Hevesen a Körzeti Általános Iskolában a gázfűtés mellett most építik ki az alternatív, geotermikus energiát hasznosító rendszert, Tiszanánán pedig a virágkertészetben használják a termálvíz hőjét: Godó Ferencék kálát termesztenek a fóliák alatt.

- Heves megyének a hegyvidéktől délre eső részében van komolyabb esély a hévíz hasznosítására, a hegyekben ugyanis magasabban van a tározó kőzet, s a folyadék hőmérséklete is alacsonyabb. Mint ugyanakkor arra a mostani gázvita is rávilágított, van jövője a geotermikus energia hasznosításának. A hidegebb vizekben rejlő lehetőséget hőszivattyús, villamos energiát is igénylő módszerrel érdemes kiaknázni, míg a termálvíz előnye, hogy nagyobb térrészből közvetíti a hőt – ismerteti a lehetőségeket dr. Deák János geológus mérnök, a miskolci Geokomplex Kft. ügyvezetője. A cég egyébként egyik alapítója az Észak-magyarországi Geotermikus Klaszternek. Hozzátette, úgy gondolja, ha az ilyen irányú kutatásokat végző PannErgy kezdeményezése sikeres lesz, akkor a közeljövőben elterjednek majd ezek a rendszerek. Az országban több helyütt zajlanak a próbafúrások, s úgy tűnik, az Alföld jó lehetőségeket tartogat. Hevesben is az alföldi rész porózus rétegei raktározzák magukban a melegebb termálvizet.

Forrás: heol.hu > írta: T. B.
 

Boldog - Bő két esztendeje vetődött fel először, hogy a szélenergia hasznosítására erőműpark épülhetne a község határában.

Boldogon még 2006 végén merült fel komolyabb formában egy szélerőmű-park létesítésének a lehetősége. Püspökiné Nagy Erzsébet polgármester tájékoztatása szerint a község viszonylatában igen jelentősnek minősíthető beruházás legközelebb 2010 után valósulhat meg, s a rendszer majd csak ezt követően csatlakozhat az országos elektromos hálózatra. A német befektető jelenleg a szükséges szakhatósági és egyéb engedélyek beszerzésén fáradozik.

Forrás: heol.hu > 

A miskolci Ökológiai Intézet igazgatója, a fenntarthatóság nagy hazai teoretikusa , dr. Gyulai Iván nyilatkozott a gázfőggőségről. (Érdemes többek között az előző biomasszás hírrel öszvetni a gondolatait.)

Íme az Észak-Magyarország c. lap interjúja:

Segíthetne ez a recesszió – mondja a szakember
Miskolc – Strukturális fogságnak nevezi dr. Gyulai Iván kiszolgáltatottságunkat a gáznak és az olajnak. De az atom se az igazi. Nap, szél, a föld hője?

A baj lényege: kiszolgáltatottságunk olajnak és gáznak. Avagy: függőségünk ezektől. A függőséget – természetesen – az ember teremtette meg magának, és úgy tűnik, nem is igen akar szabadulni tőle. Vagy ha az egyes ember szeretne is, és megpróbálja, világméretekben ez csekély. Nagy-nagy változásokra lenne szükség. Dr. Gyulai Iván ökológus, a miskolci Ökológiai Intézet igazgatója az interjúalanyunk.

ÉKN: Többszörös függőséget említ. Melyek ezek?
Dr. Gyulai Iván: Az emberi faj a környezethez való alkalmazkodásának érdekében a technikához nyúlt, szerteágazó struktúrákat épített ki, amelyek nélkül ma már kétséges lenne a fennmaradása.

ÉKN: Ilyen az energia-ellátó rendszerektől, a szénhidrogénektől való függésünk is? Ez nyilván így alakult történelmileg.
Dr. Gyulai Iván: Igen. Testünk melegét ruhákkal, és melegen tartott épületekkel óvjuk. Ehhez , és sok más mindenhez energiára van szükségünk. Valóban, történelmileg így alakult, és visszaút sincs. Ám a szénhidrogénektől és általában a túl nagy struktúráktól ideje lenne megszüntetni függőségünket.

ÉKN: Az atom?
Dr. Gyulai Iván: Elképzelhető, hogy most, a gázhelyzet nyomán majd megint megerősödik az atomlobbi. Hivatkozhatnak az éghajlatváltozásra is.

ÉKN: És az atom nem jó?
Dr. Gyulai Iván: Nem. Az is többszörös függőség, ahogyan a szénhidrogének is. Többszörös függőség, mert nemcsak maguktól az erőforrásoktól függünk, de azoktól is, akik rendelkeznek felettük, és mint ahogy látjuk, azoktól is, akiken keresztül eljut hozzánk. A nukleáris fűtőelemek ugyanígy külföldről származnak, sőt, a kiégett fűtőelemek elhelyezése miatt is függünk. A lehetséges kockázat pedig vállalhatatlan.

ÉKN: A Dél-Alföld?
Dr. Gyulai Iván: Az ottani gázkincs ugyan jelentősnek mondható, de a mélységi elhelyezkedése miatt a kitermelhetősége egyenlőre kétséges.

ÉKN: És a többi szénhidrogénvagyonunk?
Dr. Gyulai Iván: Ha a hazai hozzáférhető készleteinket egyszerre kitermelhetnénk, a gáz körülbelül 7-9, az olaj 2-3 évre volna elég. Ezért, ha nem váltunk, akkor tovább nő az így is magas 82 illetve 86 százalékos importfüggőségünk.

ÉKN: Nap, szél, forró víz a földből, energianövények?
Dr. Gyulai Iván: Utóbbiakkal nagy a baj. Az úgynevezett biomassza az élet alapja, ha közvetlenül, vagy üzemanyaggá átalakítva elégetjük, akkor felszámoljuk a földi élet egyik legfontosabb táplálékalapját, köztük a magunkét is. Érdekes, hogy általában mindenki ezt a kérdést feszegeti, szeretné tudni, miből lehetne még energiát előállítani, minél többet. Arra is gondolni kell, hogy mire használjuk az energiát. A legnagyobb tartalékaink az ésszerű, takarékos használatban lennének, és ezután következik az a kérdés, hogy milyen forrásból. Jelenleg azonban a még nagyobb függőség felé kacsingatunk, új, újabb gázvezetékeket és több tározót, több tranzitot szeretnénk. Nem beszélve azokról a támogatásokról, amelyeket évtizedek óta az állam ad a lakosságnak, amellyel sikerült fenntartani a fogyasztás és függőség mértékét. Ezeket a támogatásokat arra kellett volna felhasználni, hogy a fogyasztókat olyan helyzetbe hozzuk, hogy takarékoskodjanak, hatékony fogyasztókat üzemeltessenek, vagy átálljanak megújuló forrásokra. Így ők is jól jártak volna anyagilag.

ÉKN: Most már késő?
Dr. Gyulai Iván: Késésben vagyunk, óriásiban, de csinálni kellene, ám semmi jele annak, hogy a politikusok ne hajtanák a fejüket a különböző energialobbik jármába. Szerintem az utolsó pillanatban vagyunk. Mennyivel „okosabbak” a növények nálunk!

ÉKN: Merthogy?
Dr. Gyulai Iván: Ők felfedezték maguknak a fotoszintézist, mi felfedeztük magunknak a föld mélyén levő energiaforrásokat. Tizenegyezerszer több energiát sugároz a Nap, mint amennyit mi felhasználunk. Óriási az elméletileg felhasználható nap-, szél-, vagy a föld mélyében rejlő energia, csak sajnos a technikai potenciál éppen fordított, mivel mindig a könnyebb megoldás felé „okosodtunk”. Azonban oly nagy mérvű az a bizonyos strukturális fogság, hogy ha mától minden nap egy gigawatt új megújuló kapacitást létesítene is az ember, 2050-re még mindig csak a fele fosszilis erőforrást váltanánk ki, miközben még mindig nagyon jelentősen, 40 százalékkal nőne a felmelegedést előidéző üvegházgáz-tartalom a levegőben. Ráadásul éppen az ellenkező irányba megyünk, csak Kínában jelenleg hetente egy gigawatt, szénre alapuló energiatermelő kapacitás létesül.

ÉKN: Mit tegyünk?
Dr. Gyulai Iván: Segíthetne ez a recesszió. Teljesen új profilt kaphatna a magyar kis- és középvállalatok jó része.

ÉKN: Vagyis az energiatermelésben és takarékosságban...
Dr. Gyulai Iván: Igen. Ha a politika egyszer nem a lobbiérdekeket támogatná, hanem azt, ami tényleg jó a lakosságnak, jó a gazdaságnak, jó az innovációnak, akkor a gazdaság élénkítése mellett fokozatosan megszabadulhatnánk energiafüggőségünktől, és környezeti gondjaink jelentős részétől.

- Szabados Gábor -

Észak-Magyarország - Észak-Keleti Napló neten itt >

Európa úgy táncol, ahogy a Gazprom fütyül. A megújuló energiaforrások felhasználásának alternatív megoldásaival megtörhető az oroszok gáz-monopóliuma és a fosszilis energiahordozók tekintetében csökkenthető Európa importfüggősége. Ebben szerepet játszhatna a biomassza is, amely nemcsak a hasonló válságok elkerülését tenné lehetővé, de még a globális felmelegedést is lassítaná. Hol tart ma a biomassza kutatás-fejlesztés Magyarországon?

Tegnap reggel a Gazprom megnyitotta a csapokat és újraindította a gázszállítást Európa felé, gáz azonban mégsem érkezett. A gázvita a Reuters szerint bármikor kiújulhat, mivel Ukrajna és Oroszország egymásra mutogatnak, és mindkét ország másképpen képzeli az előnyös megállapodás feltételeit.

Az EU államainak importfüggősége és kiszolgáltatottsága a fosszilis energiahordozók tekintetében rendkívül magas. Ez a tény már önmagában is megköveteli az alternatív technológiák kutatását és alkalmazásának lehetőségeit.

Egyes szakemberek szerint, Magyarország kevésbé volna kiszolgáltatott helyzetben, ha kormányzati szinten is szorgalmaznák az olyan megoldásokat, amelyek más energiaforrások felhasználásával (megújuló, biomassza) mérsékelik, vagy kiváltják a gázfelhasználást.

A fűtési célú földgáz-felhasználás két irányból csökkenthető. Egyrészt az épületek korszerűsítésével, felújításával és újraszigetelésével csökkenthető a fűtési hőigény, másrészt pedig a biomassza alapú fűtőművek létesítésével, amely a földgáz helyettesítésének egyik lehetősége.

A jelenlegi gázvita tovább sürgeti a bioenergetikai- és biomassza-kutatások gyorsítását, hiszen a legfontosabb cél az elméleti eredmények gyakorlatba történő mielőbbi átültetése. Az alternatív megoldás alkalmazásával lehetővé válna a hasonló válságok elkerülése. A munka azonban nem egyszerű, ezért olyan pionírokra van szükség, akik nem csak időt és energiát szánnak a fejlesztésekre, hanem jelentős anyagi ráfordítással rendelkeznek. Az egyik magyar példa erre a Károly Róbert Főiskola által folytatott kísérlet, melynek keretében a Főiskola több tízezer hektárnyi területen termeszt energianövényeket, együttműködésben neves partnerekkel, többek közt a Mátrai Erőmű Zrt.-vel.

A biomassza, az emberiség legrégebben használt energiaforrása, a növényi és állati szervezetekből származó, folyamatosan termelődő, energiatermelésre felhasználható anyagokat jelenti, de ma már a biomasszához sorolják a kommunális hulladékok szerves hányadát is. - mondta Dr. Dinya László, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola tudományos és kutatási rektorhelyettese.

Nagy előnye, amellett, hogy folyamatosan keletkező, megújuló energiakészletről lévén szó, az, hogy az energianövények felhasználásakor keletkező szén-dioxidot a következő években a telepített növények fotoszintézissel beépítik magukba, így az a mennyiség kerül vissza a légtérbe, amelyet ezek a növények fejlődésük ideje alatt megkötöttek.  Így nem csak gazdasági, de környezetvédelmi szempontból is óriási a biomassza jelentősége, hiszen lassíthatja a globális felmelegedést. 

Magyarországnak kiemelkedően jó természeti adottságai vannak energianövények termesztését illetően és az elmúlt évek kutatás-fejlesztési törekvései sikerrel futottak a Főiskola koordinációja alatt. Az intézmény a K+F mellett kitartó, hálózatépítő munkával mintegy szocializációs missziót végez, a nagyvállalatokat és a termelőket egyaránt bevonva a munkába pedig népszerűsítik a környezettudatos gondolkodást is - mondta a szakember.

(Beküldött sajtóanyag.)

December első hetében Klímaébresztő néven országos filmhetet szervezett a Védegylet. Az országos akcióhoz az egri Part Egyesület is csatlakozott egy csütörtök esti vetítéssel, amit a Művészetek Háza átriumában tartottunk.

Azok számára, akik nem látták a filmeket, klipeket még nincs minden veszve. Egyrészt a neten sok megtalálható közülük, másrészt az egri főiskola Líceum TV-jében több film is megnézhető mostanában. És a tervek szerint az egri Városi TV is levetít majd néhányat.

Legközelebbi film:
2009. január 13., kedd, 18:56 - Katrina gyermekei (Líceum TV)

Ha tehát kíváncsiak vagytok, akkor a következő filmeket keressétek a Lici Tévé és a Városi Tévé programjában:

• A földönkívüliek támadása
• Kék Ember Csoport
• Eric Prydz vs Floyd – feladták a leckét!
• Ideje észhez térni!
• Tárgyaink története
• UNDP jelentés: Klímaigazságosság: akinek a harang már szól
• A környezetvédelmi adóreform
• Krízis elhárítva
• Jegesmedvék
• Meghódítjuk az eget
• Katrina gyermekei

Líceum TV >     Városi TV Eger >     Klímaébresztő filmekről részletesen > 
 

Méghozzá mekkora! Ugye elzárták a gázcsapokat, vagy az oroszok, vagy az ukránok, azt nem tudni pontosan melyikük, de jelen helyzetben ez nem is érdekes. Lehet mutogatni egymásra, ki nem fizetett, ki nem adott eleget, ki mondott csúnyát a másikra, vagy csak esetleg ki volt az aki csúnyán nézett. Hát most mi is nézünk... Nézünk ki a fejünkből bután és feltesszük a kérdést: mi lesz velünk gáz nélkül? Mert ugye a gáz az fontos. Nem elég nekünk a gazdasági válság, még gázt se kapunk. Ha nem kapunk gázt, az egyoldalúan gázra épülő magyar ipar nagy gázban (illetve még nagyobb gázban) lesz. Hogyan jutottunk idáig? Ki ezért a felelős? Mielőtt nekiállnánk fletózni vagy viktorozni, vegyük szemügyre az elmúlt félszáz évünk energiapolitikáját.

Kezdetben vala ugye a hőskorszak: a ’30-as évek első kőolajkútjai elkészülnek, és mi - nem igazán tudva mit kezdeni a földgázzal – kidobjuk (illetve a helyszínen elégetjük) e mennyei mannát.

Majd jön a második világháború: a tengelyhatalmak –élükön Németországgal – iszonyatos energiaéhségben szenvednek, a hadiipar pörögne, csak ugye nincs hozzá kellő energiahordozó a sokat gyötört és eddigre már kizsarolt öreg kontinensen, illetve annak is a középső, régóta lakott régiójában.

És ekkor jött el az alternatív energiák ideje: a führer legfelsőbb utasítására Németország elkezdett más alternatív megoldások után nézni. Ez persze nem a führer zöld szemléletének volt köszönhető, hanem inkább az energiahordozók drasztikus hiányának. Így aztán elkezdtük megbecsülni a tehenek trágyáját, sőt, a saját végtermékünket is. Biogázt állítottunk elő minden szerves hulladékból – igen, mi is itt Magyarországon – elkezdődtek az első komolyabb kísérletek a szélenergiával és napenergiával is. Sőt, szén helyett sokszor a fát is elgázosítottuk – ami meg ugye megújuló energiaforrás. Nálunk is számos biogázüzem működött és később is több ilyen üzem épült, és pl. a Dömsödi Dózsa MgTSz biogázüzeme egészen a ’90-es évekig ontotta az ammóniaszagot. 

Aztán megváltozott a világ, és hirtelen Szovjet testvéreink lettek a nagy cimborák. Nekik ugye meg volt gáz, dögivel. Ki is épült a Testvériség, majd rá egy évtizedre az Összefogás, de azért a nagy barátkozás hevében a Nagytestvér nem felejtett el csapokat is szerelni a vezetékekre. Na, ezeket zárták most el. Ami önmagában nem is lenne olyan nagy probléma, de hát a nagy testvérkedésben és Béláskodásban mi az üzemeink jelentős részét gázalapú energiahordozóra építettük, ami akkor még szemtelenül olcsó volt.

Aztán jött a dicső rendszerváltás, és a legkisebb faluba is bevezettetett e nemes anyag. Bontottuk is a cserépkályhákat rendesen, három országgal arrébb is hallatszott a szorgos kalapácskopogás. És néhány évre rá megcsináltuk: a megújuló energiaforrásról, a fáról, és a háztartás körül keletkező hulladékok egy részét elnyelő cserépkályháról áttértünk a fosszilis (tehát a természet körforgásából már kivont) tüzelőanyagra, a földgázra. Bár nem adott olyan meleget mint a cserépkályha, és lassan az ára is egyre magasabbra kúszott, de hát ez volt a trendi.

Na és most itt a keserű valóság: mára a földgáz nem elég, hogy drága, de nincs is!
És vajon miért a földgázt erőltettük? Talán azért mert az nincs. És hát mi is olyanok vagyunk mint az elkényeztetett gyerek, mindig az kell, ami nincs!

Gondoljuk csak el: ha az elmúlt 50-60 évben egy kicsit előrelátóbbak vagyunk, és elkezdjük például a geotermikus energiabázisunkat kiaknázni (ami Európában nálunk a legjelentősebb), akkor most lehet, hogy röhögve ülnénk a termálvízben, és jó pénzért adnánk az (szinte) ingyen-energiánkat. Magyarország geotermikus energia-nagyhatalom lehetne, és belépne az energiaexportőrök kislétszámú társaságába. Csak ugye ez az átkozott feltételes mód - már megint. Hát igen-igen, meg a politikai helyzet, meg a Szovjetunió, a KGST, satöbbi, satöbbi – mondogatjuk a jól bevált szlogent.

De akkor mit csináltunk a rendszerváltás óta eltelt 18 évben? Megmondom röviden: SEMMIT. Sőt, az ilyen jellegű kutatások mintha kevesebb figyelmet és pénzt kapnának azóta.

Ja, persze, persze. Hiszen támogatja az állam pályázatok útján az alternatív energiahordozók felhasználásra épülő beruházásokat. Igen, 20 %-kal. Na ja, pont ennyi az Áfa is. Tehát kedves lakos: ne pályázz, hanem csináld meg feketén, ne kérj számlát pl. a napkollektorodról, már megnyerted a költségek 20 %-át, és még az elszámolással sem kellett bajlódnod. Ez aztán a derék motiváció!

Persze azért nagy pénzek mennek el az alternatív energiatermelés támogatására. Ott vannak példának a szélerőművek: a tőkeerős nagy cégek felépítik szélerőműparkjaikat, és az állam garantált áron – ami persze magasabb mint a piaci ár – átveszi az így megtermelt elektromos energiát. Ezzel persze semmi probléma nem lenne, mert hát nem építhet mindenki szélerőművet, hiszen egy ilyen befektetés olyan komoly anyagi beruházást igényel, amit egy magánszemély csak ritkán engedhet meg magának. Viszont gondoljuk csak el: ha az állam támogatná például a napelemek elterjedését, a lakossági áramfogyasztás egy jelentős részét ebből is lehetne fedezni. És hát a villamos-erőművek egy jelentős része mivel megy? Úgy bizony: gázzal. Csak persze a lakosságnak-ingyenáramot-projekt már annyira nem tetszik az energetikai szektor résztvevőinek, sem az államnak, aki ugye mindebből egy kutya vas adóbevételt sem lát. Nehogy már a napocska lenyúlja a profit egy részét! Vagy majd esetleg megadóztatjuk a napelemmel rendelkezőket...

Apropó: a jövedéki adó. Ha öntudatos-környezettudatos vagyok, és ne adj’ Isten a gázolaj helyett (amelynek az ára ugye jelentős mennyiségű jövedéki adót tartalmaz) pl. családi kiszerelésű napraforgóolajjal tankolok dízel autómba, a fináncok megbüntetnek. Hogy miért? Nem, nem, nem az zavarja őket, hogy a kocsim kipufogóján rántotthús-szag távozik, és ők minden alkalommal a nagymama szépemlékű vasárnapi ebédjeire gondolnak, hanem a jövedéki adó hiánya. Na az zavaró. Mert ugye az étolaj alapból csak 20 % Áfát tartalmaz – ez meg ugyebár nem túl sok.

Ez is csak olyan, mint feketén főzni a pálinkát. Ne higgyük, hogy a jóságos állambácsi az egészségünkért aggódik, őt nem érdekli, ha elbutulunk a rosszul kifőzött metilalkoholos pálinkánktól. Inkább az elmaradó jövedéki adó hiánya aggasztja, mert hát a közteherviselés az közteherviselés, és ha iszik az ember, akkor bírja jobban a megterhelést is.

És valahogy így lehet ez a kontrolálatlan, saját célra történő lakossági „energiatermeléssel” is, mint az az átkos napelem, vagy az az átkos földhőszivattyú. Kinek jó az? Hát nekünk kedves olvasó, nekünk egyszerű, halandó honpolgároknak. Nekünk pont olyan jó, mint a kuktában főtt kisüsti.

Lehet, hogy a lakossági alternatívenergia-kampány, illetve a lakossági beruházások támogatása rövidtávon sokba kerülne az államnak (nem is beszélve a kiesett adó mennyiségéről), de hosszú távon valószínűleg megérné. Mint ahogy megéri Németországnak, illetve Svájcnak is – és ugye ezek az országok nem a rövidtávú gazdaságpolitikájukról ismertek. Persze, persze, itt van pénz mindenre - mondhatnánk. De akkor nézzünk keletebbre: azért Törökország már annyira nem gazdag, mégis tudja értelmesen támogatni pl. a lakossági napenergia-beruházásokat.

Vagy ott van ismét a vesszőparipám, a geotermikus energia. Tudom, tudom, hogy drága egy háromszáz méter mély kút fúrása, de hát ne egyből szalóki hévizet akarjunk a radiátorba. Bármilyen furcsa, az olcsó megoldás szó szerint a lábunk előtt hever. Kiszámoltad már kedves olvasóm, hogy itt Egerben mennyi meleg vizet folyatunk el a vakvilágba? Én sem számoltam még ki, de az tudom, hogy nagyon-nagyon sokat. És ennek a melegvíznek csak a strandkifolyónál telelő guppik és ékszerteknősök örülnek, pedig a hőtartalmát simán letermelhetnénk hőszivattyúkkal, és nyugodtan fűthetnénk vele a környező lakótelepek lakásait. Mindezt viszonylag kis befektetéssel folyamatosan szinte INGYEN, gáz és olajártól függetlenül.

Vagy ott van az egerszalóki gigaberuházás: azt a betonmonstrumot mivel fűtik? Hát nem a patakban elfolyó langyos vízzel...

Gondolkodtam már azon is, hogy egyszer, ha megélem a nyugdíjas kort (ami nekem már legalább 160 év lesz), összeszámolom, hogy hány termálkút van lezárva az országban. Óvatos becsléseim szerint olyan 1200 – azaz ezerkettőszáz! Persze a termálvízkincsünk is véges, de megfelelő technikával könnyedén vissza lehet sajtolni a felszínre hozott vizet a vízadó rétegbe, amely miután újra felmelegszik, újra kitermelhető, illetve a hőenergiája letermelhető. Ezek már persze költséges beruházások, de hosszú távon termelnék a profitot rendesen. És mindezt nem egy bögre kakaó felett a kisujjamból ráztam ki. Izland minderre már rég rájött – de hát ezek a halzsíros északi népek mind kicsit habókosak, tudjuk (viszont valami miatt jobban élnek, mint mi).

Mi meg itt ülünk egy kincsesláda tetején, és siránkozunk, panaszkodunk nehéz sorsunkra, meg hogy fáj a derekunk és olyan bün nehéz az a szemét ládatető, hogy fájós derékkal még ránézni is szörnyű. Bár csak jönne valaki, aki helyettünk felemelné már végre a ládatetőt! (Jönni is fog, de ha a tartalmával távozik, ne csodálkozzunk!)

Persze ma még rövid távon olcsóbb a földgázalapú energiatermelés (mármint ha van gáz), mint az egyéb alternatívenergia-alapú termelés, de a mostani helyzet rádöbbenthetne, hogy nem lesz ez mindig így. Az USA is hiába indít háborút a demokrácia jegyében a stratégiai kőolajtartalékokért, a nagyhatalmak hiába bocsátkoznak bizonytalan kimenetelű politikai játszmákba, a fosszilis tüzelőanyagok döntő része fölött akkor sem ők uralkodnak. És egy ilyen kis ország, mint a miénk? Ha beletörődik helyzetébe és nem keres más megoldásokat, csak sodródni fog az árral.

Na nem baj, most ez van, most szívunk. Ha nem is gázt, hanem inkább a fogunkat. És kedves olvasó, ha azt hinnéd, hogy ettől a krízishelyzettől majd megváltozik kormányunk energiapolitikája, ki kell, hogy ábrándítsalak: mert nem fog! „Nem baj, Fletó helyett majd jön Viktor, és majd ő változtat!” – mondják sokan. De Viktor sem mágus, így ő sem fog változtatni. Hogy miért? Mert az olaj és földgáz-biznisz hatalmas biznisz, a lobbi erős, mi meg ugye kis ország vagyunk. És legfőképp meg azért, mert nem akarunk foglalkozni olyan dolgokkal, ami – mint az alternatív energiahordozók kiaknázása – csak lassan térül meg. Mert nekünk minden most kell, és ha nem kapjuk meg, majd puffogunk, hisztizünk, egymásra mutogatunk és verjük a fenekünket a hideg földhöz, amíg oda nem fagy.

Beküldte: K. Dávid

forrás: heol.hu 2009. jan. 8.

"Ez évtől érvényes az az európai parlamenti irányelv, miszerint az ingatlanokról energiafelhasználási jellemzőik alapján energiatanúsítványt kell készíteni.

A zöldkártyának vagy lakcímkének is nevezett dokumentum megmutatja, hogy az adott ingatlanban mennyire gazdaságos a fűtési, világítási energiafogyasztás. Az előírás új lakásoknál január 1-jétől lép érvénybe, a használtaknál csak három év múlva eladás, hosszabb bérbeadás esetén.

– A tanúsítványnak még nem lesz érzékelhető hatása a piacra. Inkább a használtlakás-piacon okozhat jelentősebb átrendeződést – hangsúlyozta Valkó Dávid, az Otthon Centrum vezető elemzője. – A válság miatt most az új lakást vevőknél a fő szempont a lakás ára. Ám a zöldkártya bevezetése erősítheti a versenyhelyzetet az ingatlanfejlesztők között."

Egerben a lakcímkével kapcsolatban az egri Kaptárkő Egyesület a budapesti Energia Klubbal együtt szervez majd tavasszal felvilágosító, népszerűsítő kampányt. Amint részleteket tudunk, mi is jelezni fogjuk.

Az Energia Klubnak már fut a lakcimke kampánya: http://www.lakcimke.hu 

Idézet erről az oldalról: Az energia felhasználásban otthon lenni nem jelent mást, mint otthonunk kiadásainak csökkentését, s azt, hogy személyesen is hozzájárulunk egy élhetőbb, fenntarthatóbb környezethez.

Továbbá:
Kiadvány a megújuló energia használatáról a ház körül (pdf formátum) >  

Hát igen... Lenne mit tanulnunk. De hát nincs elég pénzünk, főleg így a gazdasági világválság közepette. Ez is egy indok tehetetlenségünkre. És a nemtörődömség, a tenni nem akarás, a hatalmi elit kényelmének előtérbe helyezése a közösségi érdekekkel szemben, ez is lehet egy indok – és gyakran talán ez fedi a keserű valóságot Bogotában is.

Bogota. Tudjátok, egy szegény földrész (Dél-Amerika) egyik legcsóróbb országának (Kolumbia) csóró fővárosa, 7 millió ember lakhelye. Mit hallunk róla a hírekben? Persze, persze… Csapnivaló közbiztonság, drogbárók, maffiózó, korrupt politikusok, stb. stb. (szinte mintha itthon lennénk, mondta egyik Latin-Amerikát megjárt barátom).

Aztán jön egy nagy formátumú politikus, ki nem felejti el emberi mivoltát, sőt, nem feledkezik meg csóró embertársairól sem (mintha nem itthon lennénk). És kevés pénzből, nagy tenniakarással hatalmasat alkot. Nem az autóutakat fejleszti, hanem a tömegközlekedést, a közösségi tereket, a kerékpáros és gyalogos utakat. És mindezt átgondoltan, költséghatékonyan és MŰKÖDŐKÉPESEN (ez már valóban olyan, mintha nem is itthon lennénk…)

"A lényeg nem az útépítésben, hanem a prioritások kijelölésében rejlik." - mondta Penalosa, Bogota polgármestere, és autóutakra költendő dollármilliárdokból parkokat, kerékpárutakat és közösségi tereket épített a közösségnek, illetve a közösség nagyobb részét kitevő gyalogosoknak és kerékpárosoknak.

"Ez a törvény: ez közterület. Mostantól pedig közterületként fogja használni a közösség."
És láss csodát, a város élhetőbb lett, az emberek közelebb kerültek egymáshoz. Mert míg az ember általában a volán mögül csak anyázik közlekedő (illetve próbáló) társára, addig van némi esély arra, hogy gyalogostársághoz lesz néhány kedves szava. Ez is lehet a sétálás jótékony hatása.

Európa legszegényebb országában, Albániában, szintén lezárják esténként a nagyobb városok főutcáit, amelyet ellepnek a fiatalok. Ez a "korzózás" – ahogy itt hívják - ugyan még az átkos Enver Hodzsai idők hagyatéka, amikor nem volt autó, sem számtalan szórakozó hely az országban, de már akkor is voltak fiatalok, és bővérű albán leányzók, kik szerettek ismerkedni. Ellenben ma már van autó mérhetetlen mennyiségben, és számtalan szórakozóhely (többekközt Enver Hodzsa mauzóleuma is ma már kocsmaként és diszkóként üzemel), de a nemzeti sportról nem mondtak le a fiatalok. És nem mondtak le az esti "korzósásról" a szomszéd Macedónia fővárosában Skopjéban sem, de aki részt vett pl. Milánó (na ez ugye annyira már nem szegény vidék) belső negyedeinek esti életében, az sem fogja elfelejteni ezeket a nagy közösségi utcai bulikat. Hogy miért? Mert hatalmas fles. Hatalmas fles venni a sarkon egy parázson sült kukoricát, majd azt rágcsálva végigsétálni az utcán a tömegben. Ismerkedni és megismerni. Mindezt gyalog – ezért közben nyugodtan leguríthatunk egy sört is, barátkozhatunk, szemlélődhetünk, mindezt anélkül, hogy a társadalmi ranglétrán elfoglalt helyünk kitaszítana, vagy kiváltságokhoz juttatna. Itt nem számít a „minél nagyobb autó, annál nagyobb figyelem” elve, nem számít a sebesség, csak az emberi kapcsolatok.

Aki nem hiszi, járjon utána: jön a tavasz, Milánóba meg 5000 Ft egy fapados. És akinek nincs erre sem ideje vagy pénze? Annak meg nagyhirtelen itt van ez a videó, amelyet a napokban küldött el a Critical Mass és a Magyar Kerékpárosklub Demszky Gábornak és Hagyó Miklósnak, hogy kampányoljon egy élhetőbb városért. Bár ez a probléma Egerre, mint kisebb városra annyira nem jellemző, de azért ajánlom mindenki figyelmébe, mert érdekes (és logikus) kezelése a mi világunkra is jellemző urbánus problémáknak.

Nézzétek meg a videót > 

Beküldte: K. Dávid

forrás: www.egriszin.hu 2009. jan. 2.

A kedvezőtlen és felhős időjárás miatt országosan nőtt a légszennyezettség, így a szálló por koncentrációja a helyi szennyezéstől távoli mérőállomások szerint is meghaladja az egészségügyi határértéket - írja közleményében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium.

Az Országos Légszennyezettség Mérőhálózat adatai szerint igen szennyezett a levegő Tatabányán, Székesfehérváron, Salgótarjánban, Miskolcon, Nyíregyházán, Debrecenben és Egerben is. A minisztérium azt javasolja a lakosságnak, hogy ne tartózkodjanak hosszú ideig a közlekedési csomópontok közelében, valamint aki teheti válassza a tömegközlekedési eszközöket, valamint ne fűtsünk fával és szénnel.

Katt: Eredeti hír >   Egri automata mérőállomás >  

Hadd ajánljam a Part Magazin egy korábbi cikkét, melyet Szmono a No logo című könyv olvasása után írt. De nem egyszerűen csak a könyv bemutatásáról van itt szó, hanem a könyv szellemében boncolgatja Szmono a RED termékekkel fémjelzett nemzetközi kampányt, melyhez a U2 frontembere, Bono adta az arcát.

"Nem olyan rég egy súlyos, felrázó könyv, egy nemzetközi bestseller olvasásának végéhez értem: Naomi Klein No Logo című könyvéről van szó. A könyv globalizációkritikus szemléletével a márkák, a multik világába vezetett be engem. Egy olyan világba, amely megoszt, és egyre nagyobb szakadékot képez két világ között: a fejlett és a harmadik világ (fejlődő világ) országai között. És itt rögtön hozzáteszem: mi, un. "fejlettek", nem vagyunk túl jó helyzetben."

Katt: az írás az egri Part Magazinon >     No logo - hivatalos magyar oldal > 

A WWF nemzetközi szervezet magyarországi része tiltakozik a visontai erőmű bővítése ellen. A Heves megyében, a Mátraalján található ipari monstrum, már most is hazánk legnagyobb szén-dioxid kibocsátója. És a bővítésbe az állam bácsi még további adóforintokat akar betolni.

A WWF az alábbiakat gondolja erről (idézet):

Milliárdokat füstöl el az állam?

A WWF megdöbbenve értesült arról, hogy az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek ZRt. (MVM) múlt csütörtöki rendkívüli közgyűlése kiállt a Mátrai Erőmű döntően állami forrásokon történő lignit alapú bővítése mellett. Elfogadhatatlan az is, hogy a közgyűlésről szóló közlemény immár nem 400 megawattos, hanem 400-600 megawattos új lignit alapú blokkról szól.  A WWF arra kéri a Kormányt, hogy szüntesse meg a ligniterőmű mindennemű támogatását, és tulajdonosként utasítsa az MVM ZRt-t, hogy ne vegyen részt a Mátrai Erőmű lignit alapú bővítésében.

A WWF korábban több fórumon kifejtette súlyos aggályait a tervezett új ligniterőmű környezeti hatásaival kapcsolatban (lásd a mellékelt korábbi sajtóközleményt). A Mátrai Erőmű már ma is hazánk legnagyobb szén-dioxid kibocsátója, évente több mint 6 millió tonna szén-dioxidot enged a légkörbe. Az új lignitblokk önmagában évente körülbelül 2,5 millió tonna szén-dioxid kibocsátással járulna hozzá a klímaváltozáshoz.

A környezetvédelmi aggályok mellett a Mátrai Erőmű döntően állami forrásokból történő bővítése gazdasági kérdéseket is felvet:

Tovább a WWF honlapjára > 

(forrás: www.wwf.hu)

Kezdjük mindjárt egy győri pályázattal, melyre bárki pályázhat:

Fotó- és rövidfilm pályázat

Globális éghajlatváltozás. Az emberiség történetének talán legnagyobb kihívása. De mi közünk hozzá? Bizony sok. Fogyasztói társadalmunk mindennapos pazarlásával mi is felelősek vagyunk a problémáért.

- Ragadj fényképezőgépet vagy kamerát és örökítsd meg a változás pillanatait! Készíts képet vagy rövidfilmet a kultúra, a természet múló értékeiről, egy nem várt időjárási jelenségről, bármiről, ami szerinted bemutatja az éghajlatváltozás helyi hatásait!

- Változtass! Miután lefotóztál, lefilmeztél egy értéket, a pályázaton túl próbálj tenni is az értékek megmentéséért!

A Reflex Környezetvédő Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat és a MEDIAWAVE Alapítvány pályázati felhívása > 
Beadási határidő: 2009. február 16.

(forrás: www.partmagazin.hu)

Egy kis emlék az őszi egri Critical Mass bringás felvonulásról. A videót a Líceum tévések készítették.
További egri CM rövidfilmek láthatóak itt > 

Critical Mass 2008 Eger from Bok TM on Vimeo.

Ingyenes látogatások az Eszterházy Károly Főiskola Varázstornyában
a Föld Napján (2010. április 22.)

• 16.00 - 16.45 Planetárium
• 17.00 - 19.00 Varázsterem

A Varázstorony honlapja>>>

A blogon hamarosan egri és Eger környéki természet- és környezetvédelmi híreket és programajánlókat olvashattok.

Ha be akarsz szállni a szerkesztésbe, dobj bátran egy e-mailt.