egri zöld blog

A megunt, kóbor, bántalmazott, beteg állatok részére létesülő menhely létrehozásáért és az állattartási rendelet módosításáért kezdett aláírásgyűjtésbe a Vidám Mancsok Állatvédő Egyesület. Botka Tímea, az egyesület elnöke, az állatok védelmében küzdő szervezet céljai eléréséért, 1680 aláírást nyújtott át Vincze István aljegyzőnek ma délelőtt, a városházán.

Jelenleg is megoldatlan, a kóbor állatok sorsa Egerben. A hatályos törvényi szabályozás elavult, az önkormányzati rendelet módosítása pedig az állatvédők szerint nem hoz eredményt. Ezért kezdett aláírásgyűjtésbe a Vidám Mancsok Állatvédő Egyesület. Elmondásuk szerint a hatóságoknál rendszeresen falakba ütköznek,

Egerben nem túl nagy a kóbor állatok száma, de hogy az ilyen elvadult, éhes állatok veszélyt is jelenthetnek a lakosságra, az vitathatatlan. Az állatvédők szerint egy olyan menhelyre van szükség, ami minden gazdátlan kedvencet képes befogadni. Ahol egymástól elkülönítve lehet tartani a fiatal és idős, egészséges és beteg négylábúakat, állatorvosi és higiéniai ellátást biztosítva számukra.

A rossz szabályozással kapcsolatban, Botka Tímea egy idős asszony esetét említette, akit szabálysértés miatt 3 nap közmunkára ítéltek. A 73 éves nő bűne, hogy hangosan ugató kutyája zavarja mások nyugalmát, és a póráz nélkül sétáltatott kutyája után nem szedi össze az ürüléket. Az első esetben a betanított, életmentő kutyaugatás, az idős hölgy rosszullétét jelzi a lakásban, a második tény pedig a kutyapiszok tárolására alkalmas ládák hiányát mutatja.

A városban kóborló kutyák, macskák veszélyesek, mert betegségeket terjeszthetnek, akár emberre akár egymásra is átvihetik a parazitás fertőzéseket. A vad éhes állatok harapnak is ha közelítenek feléjük. A veszettség is emberre veszélyes betegség.

A tájékoztatón elhangzott, hogy a Vidám Mancsok Állatvédő Egyesület egy dinamikusan fejlődő szervezet, sok aktivistával, szponzorokkal, támogatókkal és adományokkal. Együttműködésüket felajánlották a szóban forgó, leendő menhely működtetéséhez, amihez az Önkormányzati források nem elégségesek. Remélhetőleg az állategészségügyi szakemberekkel és a várossal való együttműködésük révén megvalósulhat egy ilyen típusú, régóta szükséges létesítmény.

Forrás: egriszin.hu 2009. július 23. írta: Holló Miklós

Augusztusban minimum egyhetes időtartamú, folyamatos, éjjel-nappali félpályás útlezárásra készülnek a Tarna menti települések, így tiltakozván az őket sújtó teherautó-forgalom ellen.

 A Tarna menti Kistérségi Területfejlesztési Társulás tegnapi, aldebrői ülésén született döntés e kérdésben, miután a korábbi demonstrációk, a hatóságokkal folytatott levelezések nem vezettek eredményre. A közeli kisnánai, illetve recski kőbányákból a közlekedési szabályokra, a sebességhatárokra fittyet hányva hatalmas teherkocsik szállítják a követ a sirok-kőkútpusztai elágazótól a Tarna mentén Kálig, az M3-as sztráda felhajtójáig egy olyan, alacsonyabb rendű, jóval kisebb terhelésre tervezett úton, amely ráadásul még szűk is.

A Farkas László Márton aldebrői polgármester, társulási elnök által összehívott ülésen a résztvevők elhatározták, az összes érintett település - Tarnaszentmária, Verpelét, Feldebrő, Aldebrő, Tófalu, Kápolna, Kompolt és Kál - közösen lép fel az ügyben. Az összehangolt forgalomlassítás, amelyet többször is megismételhetnek, a közútról a vasútra kényszerítheti a szállítást. A jövő hétre várható az akció konkrét terve. A térségben élők közül volt aki úgy fogalmazott: ha kell mindig kerül egy az úttesten elromlott kombájn is.

Forrás: heol.hu 2009. július 24.

„Working Together for Tomorrow’s Future” – Dolgozzunk együtt a holnap jövőjéért. Ez a jelmondata a Fife Air Cadets Conservation Group nevű skót szervezetnek, amely az egyik önkéntes munkatáborát a Bükki Nemzeti Parkba szervezte.
23 fős, főleg középiskolásokból álló csoport utazott ide Skóciából, hogy kétkezi munkájával segítsen a Bükki Nemzeti Parkban. A Június 8 és 16. között itt tartózkodó fiatalok tanösvény építésben segítettek.
Vezetőjük, Mark Person idén tavasszal kereste meg igazgatóságunkat azzal a felajánlással hogy a Bükki Nemzeti Parkban szívesen segítenének az ide tervezett kirándulás-tanulmányútjuk keretében. Így elkezdődhetett egy régi elképzelésnek, a Tamás-kúti Tanösvénynek a megvalósítása.
A felsőtárkányi Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontban elszállásolt vendégek naponta kerékpárral mentek a munkaterületre a Tamás-kúti házhoz, ahol felállított katonai sátor volt a bázisuk. Kéziszerszámokkal, és ivóvízzel felszerelkezve innen gyalog indultak a megjelölt helyszínekre összeállítani, majd helyükre beásni a táblatartó szerkezeteket, kitisztítani a sétaút nyomvonalát és végül felfesteni a tanösvény-jelzéseket. A Tamás-kúti házat működtető Kárpát Egyesület részéről Lukács László helyismeretével segítette a munkaterületek felkeresését, az útszakaszok kijelölését.
Egy 4 fős csoport a természetjárók által kedvelt Guba-réti ház felújításának befejezésén segített, az épület díszitő lécezését, a tetőtér belső faburkolatát szerelték fel és új kültéri padokat, asztalokat állítottak be. Az ő munkájukat Egri Erdészet részéről Csernóczki Péter irányította.
Az első napi lelkesedését (amit egy kicsit megtört a reggeli kerékpározás hegynek felfelé) végig megőrizte a társaság és 3 nap alatt elvégezte a rábízott feladatokat. Helyére került 4 információs tábla, kb.700m hosszan sétaútszakasz nyomvonalát tisztították meg az aljnövényzettől és egyengették ki, és elkészült 7km jelzés festése. Ezek mellett az völgyszakaszról a tanösvény nyomvonalában talált szemetet és teherautó gumiabroncsokat felcipelték az közút szélére. Köszönet jár érte! Sajnos manapság ritkán tapasztalható ekkora lelkesedés fiataloktól, önként vállalt, értelmes célért.
Tovább...
Forrás: www.bnpi.hu Baczur János

Klassz ruhák, szuper játékok, érdekes könyvek, izgalmas CD-k, környezetvédelem és jótékonyság egy helyen! Mindezt ingyen! Lehetséges ez? Igen! Itt a II. Felsővárosi Csere-bere Börze az EVITI-ben!

Az Eger Városi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda (EVITI) szeretné folytatni a tavaly decemberben elkezdett hagyományteremtő kezdeményezését. Ennek a városi közösségépítő programnak a célja az, hogy a fiatalok és idősebbek jobban megismerkedhessenek a környezettudatosság fontosságával.

Bárki elhozhatja olyan ruháját, játékát, könyvét vagy CD-jét, amit megunt, vagy éppen sosem használt, és kicserélheti bármi másra, ami tetszik neki a többiek által elhozott dolgok közül. A pénz nem számít, ez nem turkáló, pontosan annyi ruha-darabot vihet valaki, amennyit hozott, a ruhák pénzben kifejezett értéke ezúttal nem mérvadó.

A nap végén a gazdátlanul maradt darabok is jó helyre kerülnek, mert azokat a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak ajánlják fel, hogy a rászorulókhoz kerülhessenek.

A II. Felsővárosi Csere-bere Börze ideje: 2009. július 21. (kedd) 12.00–18.00 Helyszíne: EVITI (Eger, Kallómalom u. 88.)

Forrás: heol.hu 2009. július 20.

Kb. két éve volt, hogy barátokkal beszélgettünk arról, hogy Egerben nincs se biopiac se egy rendes helyi termékeket árusító piac. A beszélgetés akkor csak panaszkodás maradt. Azóta sem változott sokat a helyzet, bár a két hagyományos egri piac (Belváros és Csebox) mellett mostanában nyílt egy termelői tejbolt és megtartották az első un. Magyarok Vásárát is. Szóval megmozdulni látszik valami e téren.
És pont erről a témáról, tehát a helyi termékek piacra viteléről szól a Zöldhullám blog legfrissebb bejegyzése:

Mire jó a helyi termék?

Minden magyar kistérségnek megvannak a helyi termékei: a téma az utcán hever, csak fel kell venni, leporolni, gusztán becsomagolni – aztán uzsgyi, a piacra vele! A Zsámbéki-medence Idegenforgalmi Egyesület a közelmúltban megalapította helyitermék-csoportját. Azok az egyesületi tagok kezdeményezték ezt és a hozzájuk kapcsolódó hosszú távú programot, akik már régóta ún. helyi termékeket készítenek és szeretnének ebből a tevékenységből megélni és nem a munkanélküliek számát gyarapítani.

Mi is az a helyi termék?

Helyi alapanyagból, helyi munkaerővel készülő termék, amelyet a helyi vásárokon, piacokon (vagy a készítő saját házában, gazdaságában) adnak el helyi vásárlóknak.
Ilyen lehet pl. Juliska néni tyúktojása, Magdi biolekvárja, bodzaszörpje, Kriszti kézműves csokija, Zsuzsa asszony házisajtja, Miska bá’ disznótorosa; de Éva kerámiái, Sanyi faragványai, a szociális foglalkoztató szőttesei is gyarapíthatják a terméklistát.

A cikk folytatódik a Zöldhullám blogon >

A Városgondozás Eger Kft. felhívása szerint az egri, valamint a kistérség többi helységében lévő hulladéklerakókon csütörtöktől nem helyezhető el szilárd települési hulladék.

A háztartási vegyes szemetet szállító járműveket a jövőben nem engedik be a lerakók területére. A települési szilárd hulladék kukás, valamint konténeres begyűjtését, szállítását a korábbiaknak megfelelő módon a környék legtöbb településén továbbra is a Városgondozás Eger Kft., bizonyos helységekben más vállalkozások végzik. Az ártalmatlanítás megnövekvő költségei miatt a többlethulladékot csak az arra rendszeresített, a cég által forgalmazott zsákokban szállítják el.

Települési szilárd hulladékot legközelebb az egri átrakó állomáson, a K2 út mellett lehet legálisan átadni. Bizonyos esetekben ettől eltérő állomások is lehetségesek. Üzemelni fog az építési és bontási törmeléket feldolgozó telep, biztosítják a hulladék kezelését a bezárt egri lerakó mellett. Ugyanitt a szelektíven gyűjtött hulladék – papír és karton, üveg, PET-palack, fém – átadása is lehetséges. Térítési díj fejében a tiszta zöldhulladékot is átveszik Egerben.

A változások miatt – az illegális szemétlerakók létrejöttének megakadályozására – fokozottabban ellenőrzik majd a potenciális illegális hulladéklerakókat, az utak melletti területeket. Országszerte kilencven régi hulladéklerakót kellett bezárni tegnap, ezek ugyanis elavultak. Szennyezik a környezetet, a működésük károsíthatja az emberek egészségét, a légkört és a vizet. A régi telepeket uniós pénzből felszámolják, a szemetet 75 új, az uniós előírásoknak megfelelő hulladéklerakó fogadja majd, igaz, nem mindegyik készült el a határidőre. A bezárásról egy 2001-es jogszabály rendelkezett.

Az EU véget vet a szabálytalan hulladéklerakásnak
 
Az Európai Unió területén található hulladéklerakóknak július 16-tól meg kell felelniük a vonatkozó uniós előírásoknak. A hulladéklerakókról szóló európai irányelv hatálybalépése óta nyolc év állt a tagállamok rendelkezésére, hogy a már meglévő hulladéklerakókat vagy összhangba hozzák az előírásokkal, vagy véglegesen bezárják. A Bizottság valamennyi tagállamot levélben emlékeztette e kötelezettségre, és egyben adatszolgáltatást kért az irányelvnek való megfelelésről. A jogi előírásoknak meg nem felelő tagállamok szankciókra számíthatnak.

Forrás: heol.hu  2009. július 17.

Ahogy belépünk a boltba, az eladók mellett, a falon lógó képekről egerszóláti tehenek köszöntik a látogatót. Ők adják a finom házi tejet - mondja büszkén az eladó. Hál'Istennek az emberek meg vannak elégedve a tejjel és a sajttal is, kérdezik is, mikor lesz tejföl, túró, joghurt?
A sajtkostolásra nem lehet nemet mondani. Van itt kerek, szögletes, lyukas... (Gombóc Artúr is meglenne velük elégedve, ha csokiból lennének). A sajtínyencek kedvükre válogathatnak a kakukkfüves,- hegyvidéki-, bükkfán füstölt-, savó- és gomolya sajtok közül, melyeket a házi tejből készít az egri sajtmester.
Mindenkinek csak ajánlani tudom!

A sarlósfecske (Apus apus) megszokott, gyakori madár az európai nagyvárosokban. Az emberhez közeli madarak a tetők alatt vagy az épületek, hidak és más építmények repedéseiben, zugaiban fészkelnek. Hangos csapataik vonzzák a figyelmet, és gyakran láthatóak városainkban a meleg nyári estéken.
Mindazonáltal a sarlósfecskék egyre több városból tűnnek el. Ennek lehetséges okai között kereshető a rendelkezésre álló repülő rovarok számának csökkenése (az alapvető táplálékaik) vagy az épületek fokozatos felújításai (hazánkban az un. „panelprogram”), ami a megfelelő költőhelyektől fosztja meg a sarlósfecskéket.

A Magyar Madártani Egyesület (MME) Bükki helyi csoport 2007-hez hasonlóan, idén is leltárba veszi a városokban költő sarlósfecskéket.
Az alábbi helyszíneken várják a madarászok az érdeklődőket:

Egerben

• Spar áruháznál (Sas úti szobornál) - július 17-18. (péntek-szombat) 19 órától
• Északi-lakótelep, Penny áruház parkolója - július 17-18. (péntek-szombat) 19 órától
• Kisasszony temetőnél (Bartalos Gyula-Kisasszony úti kereszteződésénél) - július 17. (péntek) 19 órától

Infó: Rausz Rita 30/518-6113

Mezőkövesden - július 18. (szombat) 19 órától
Találkozó: Szent László Gimnázium (Mátyás király út 146.)
Infó: Szabó Attila 30/349-5721

Miskolcon – július 19-20.

• Avas-tetői busz végállomás július 19. (vasárnap) 18 órától Infó: Somoskői Péter 30/207-0225
• Diósgyőr, Kuruc út eleje (Árpád út felől) július 20. (hétfő) 17 órától Előzetes bejelentkezés szükséges Pongrácz Ádám 30/460-6655

Tiszaújvárosban - július 17. (péntek) 17:00 és 21:00 között
Találkozó: Volán buszpályaudvar
Infó: Zákány Albert 30/407-9888

Szeretettel várunk minden kedves madárbarátot!
Fotó: L. Eloy
Itt többet olvashatsz a sarlósfecskéről

Csütörtöktől egy uniós irányelv szerint szigorodnak a hulaldéklerakás szabályai. Miután a Hejőpapiban folyó beruházás késik, az ideiglenes megoldás pedig megdrágítja a szemétszállítás költségeit, félő, hogy ismét életre kelnek az úgy, ahogy már felszámolt illegális szemétlerakók.

A hulladéklerakásról szóló uniós irányelv követelményei alapján kidolgozott rendelet előírja: idén július 16-tól csak olyan hulladéklerakók üzemelhetnek, amelyek kielégítik a jogszabályban rögzített, főként környezetvédelmi feltételeket. Ez az uniós rendelkezés érinti az észak-hevesi térség szinte valamennyi települését. Miközben a határidő vészesen közeledik, minden önkormányzatnak gondoskodnia kell(ett) a saját településén felhalmozódó hulladék elhelyezéséről.

A Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás 80 térségbeli (9 borsodi, 11 dél-nógrádi, illetve hatvan hevesi) településen élő közel 230 ezer ember jövőbeni gondjára keresett megoldást, amikor elhatározták: egy új, műszaki védelemmel ellátott hulladéklerakó és -kezelő helyet építenek a borsodi Hejőpapiban, Hatvanban és Egerben pedig térségi átrakó állomásokat hoznak létre.

Az érintett települések polgármesterei a közelmúltban Hejőpapiba látogattak, hogy személyesen is meggyőződjenek a lerakó építésének körülményeiről. A legtöbben csalódással vegyes érzésekkel tértek haza, miután megtudták, hogy a munkálatok nem az eredetileg tervezett ütemben haladnak, így egyelőre nem tudják fogadni a kommunális hulladékot. Az önkormányzatok többsége – nem lévén más lehetősége – igyekszik meghosszabbítani szerződését a korábbi szolgáltatóval, azonban ahol a helyi telepet be kell zárni, ott más megoldást kellett keresniük.

A legtöbben Egerbe vitetik majd a szemetet, ez viszont a szállítás költségeit is megnöveli majd. Mátraderecskén például – mivel a helyi telep holnaptól bezár – egy darab 110 literes tárolóedény heti szállítási díja 8500 forintra emelkedik, míg a kéthetenkénti szállításért 4250 forintot kell majd fizetni. Sajnos a térség több településéről is érkeztek olyan információk, miszerint az utóbbi időben elszaporodtak az illegális helyeken lerakott szemétkupacok, néhol pedig a már bezárt és részben rekultivált területekre is nagy tömegben viszik a hulladékot.

Forrás: heol.hu  2009. július 14.

Az Oikosz és Polísz c. könyv ugyan nem direktben szól Egerről, de azért egy ilyen könyv ajánlója elfér az egri zöld blogon, hisz az ökopolitika nálunk is fontos (kellene hogy legyen). És a téma többszörösen is aktuális. Csak ajánlani tudom...

Scheiring Gábor és Jávor Benedek (szerk.):
Oikosz és Polisz
Ökopolitikai olvasókönyv

Miért zöldült be az USA alelnöke? Túléljük-e a huszonegyedik századot? Van-e filozófiája az ökopolitikának? Elhal-e az állam a zöldforradalom után? Konzervatív-e, aki elővigyázatos? Fenntartható-e a demokrácia? Igazságos-e, ami fenntartható? Fenntartható-e, ami igazságtalan? Lehet-e zöld, aki anarchista, aki feminista, aki konzervatív, aki liberális, vagy aki szocialista? Kell-e ökopolitika a háztartásba?

A görög oikosz, melyből ökológia szavunk is származik, lakóházat, háztartást és lakókörnyezetet jelent. A polisz pedig az inkább kistérségre, mintsem a modern elszigetelt városra emlékeztető görög városállamot jelöli, melynek közös ügyeit intézi a politika. Az ökológiai válság nem egy tőlünk független környezet válsága, hanem közös otthonunk válsága. A kiút otthonunk közös ügyeinek intézésén, a politikán át vezet. A fenntarthatóság követelménye otthonos politikáért, ökológiai politikáért kiált.

Kötetünk célja, hogy bevezetést adjon abba az elméleti irodalomba, mely az ökopolitika programját kívánja megalapozni.

A kiadó honlapja >    A Védegyet honlapja >

Ki ne gondolna szívesen vissza azokra a gyerekkori emlékekre, amikor együtt a család, papa-mama-gyerekek, irány valamelyik gyümölcsöskert és szedtük magunknak, amíg le nem szüreteltük az egész évi lekvár vagy befőttszükségletünknek megfelelő mennyiséget.
A Szedd magad mozgalom az 1980-as évek elején indult, mely az óta ugyan veszített lendületéből, azonban napjainkban kezd újra népszerűvé válni, ami érthető is, ha megnézzük milyen előnyökkel jár:

• Jó program családoknak/barátoknak
• Támogatja a helyi gazdálkodókat
• Olcsóbban jutunk a termékhez
• Ismerjük a gyümölcsök eredetét

Az egyik hevesi gyümölcsösben Újfehértói fürtös meggyet lehet szedni 60 Ft/kg-os áron. A fajta befőttnek és pálinka alapanyagnak kiváló!
Érdeklődni: Csepcsányiné Détári Mária tel: 30/497-8865
A képre kattintva Guttman Vilmos, a szedd magad hazai atyjának visszaemlékezését nézhetjük meg az első „szedd magad”-ról.
Országos szedd magad lehetőségek

2009. július 11-én, szombaton Egerben először rendezik meg a Magyarok Vásárát. Kifejezetten magyar termékeket kínálnak - mondta Juhász Katalin szervező, Magyarok Vására. A vásár szombat reggeltől estig tart; gazdák, őstermelők, népművészek kínálják termékeiket. Hagyományőrzők, népzenészek, néptáncosok mutatkoznak be.
Forrás: Keszthelyi Valéria Tv Eger

Yann Arthus-Bertrand filmes bemutatkozása, a Home egy különleges módon, madártávlatból fényképezett film, ami több mint 50 ország lélegzetelállító, de gyakran megsebzett tájait mutatja be az ausztráliai korallzátony mélységeitől a Góbi sivatagig, a texasi gyapotmezőktől Sanghaj iparvárosáig. A mű egyedülálló ismeretterjesztő utazás a világ körül, mely a Föld szépségét és finom harmóniáját méltatva segít felhívni a figyelmet a környezetvédelem fontosságára.
A dokumentumfilm vízáramlatokon, utakon és biológiailag sokféle közösségeken vezet végig, országhatárokon és kultúrákon át, így nyújt új perspektívát és hívja fel a figyelmet a környezetvédelem szükségességére. Bizonyítékokkal támasztja alá ezenkívül, hogy a fenntartható fejlődésre még nagy kihívások várnak: a globális felmelegedés, az erdőirtások, a biodiverzitás eltűnése és a kimerülő források.
Forrás: est.hu
Yann Arthus-Bertrand honlapja
Itt megtekinthetjük a filmet angol felirattal

József Attila: Földmadár

Egyszerű volt és természetes,
Hogy megtanuljon szebben énekelni
Városokat tett a nyelve alá,
Okosabb volt a dologkerülőnél,
Karom helyett jóság nőtt a lábán
S ha csak egyet lendült is a szárnya,
Megrengette a levegő-vizeket,
Ismeretlen dolgok bukkantak elé
És harmatos-zöld fejére tapadtak.
Nappal fényporban fürdött,
Boldog volt és jó bizalommal,
Komolyan összeszedte a gondolatokat,
Hogy fészket rakjon saját hóna alatt.

De egyszer aranyból kívánta a búzát,
Telhetetlenül száz feje nőtt
S ezer szeme közül egyik se látott,
Csak a másikat nézte,
Hogy belegázoljon csőrével.
Azóta nem röpül tovább,
De a veríték zuhog róla,
Dolgos ujjai közt most nádasok nőnek
És egészen bolondul tollakat,
Meg népeket szaggat ki magából.

Ó, hintsünk tiszta búzát szemei közé!
Fáradt már szegény és kimerült,
Hadd legyen egyszerű ismét és természetes,
Álljatok szárnyaira, hadd ragyogjanak megint,
Egyetlen feje lesz és nem értelem nélkül,
Ha összecsókolózik mind a száz,
Gyújtsuk meg a szemében magunkat,
Lásson ismét és kedve legyen szállni,
Megmerevült erein illanjunk szét villamosan
És saserejű szelíd galambként fog röpködni majd
Isten békességes homloka körül. 

Egy hét a természet- és a környezetvédelem jegyében. Kirándulás a Hortobágyi madárkórházba,a Hortobágyi pásztormúzeumba és az Ipolytarnóci geológiai ösvényre, ahol 4 dimenziós filmvetítést tekintünk meg. Mindezek mellet még meglátogatjuk a Siroki várat. A maradék időben kézműveskedünk, ismerkedünk egymással.

Helyszín: EKMK-Forrás Gyermek és Ifjúsági Ház
Részvételi költség: 12 500 Ft + helyi járatú autóbuszköltség /ebéd és uzsonna is benne van/
Táborvezető: Majoros Tímea (20/779- 0372), Baráth Zoltán és Szőke Andrea
Kezdet: 2009/07/13 08:00
Vég: 2009/07/17 17:00

Forrás: ekmk.eu

A most megnyílt termelői bolt a MAGOSZ-program előfutára - mondta Jakab István elnök -, hiszen az a céljuk, hogy a termelők közvetlenül értékesítsék termékeiket, s ott, abban a régióban adják el, ahol az megtermett. Habis László polgármester szerint fogyasztói filozófiaváltásra is szükség van: nem mennyiséget kell fogyasztani, a minőség sokkal fontosabb kritérium – mondta.
Az üzlet jelentőségét nem a méret adja – mondta a megnyitón Habis László polgármester -, a kezdeményezés szakmai tartalma jelentősebb. Fontos az is – fogalmazott -, hogy helyi termékekkel, specialitásokkal találkozhassanak a turisták is. A fogyasztóknak is változniuk kellene: a mennyiségi fogyasztás helyett a minőséget keresni.
Ez az első olyan szakbolt, amely közvetlen értékesítéssel adja el a terméket – mondta Jakab István, a MAGOSZ elnöke. A gazda tartja a teheneket, ő szállítja be, ő is adja el.
A közvetlen értékesítés rendszere, a szociális bolthálózat kialakítása a MAGOSZ célja.
Egerszóláton egy 30 tehénből álló családi gazdaságban termelik a tejet, innen szállítják Egerbe, maga a termelő köti a feldolgozókkal is a szerződést.
Két dolog ösztönözte a boltnyitásra - mondta Szendrei László termelő. - Az egyik, hogy 50 Ft-os áron nem lehet jó minőségű tejet előállítani, a másik pedig, hogy visszajelzéseket kapjon a fogyasztóktól a tejről.
A cél az – mondták a megnyitón résztvevők-, hogy amit megtermelnek, a régióban adják el. Azon dolgoznak, hogy hasonló módon, közvetlen értékesítéssel jelenhessenek meg hústermelők, zöldség- és gyümölcstermesztők – erről egyeztetett a MAGOSZ elnöke és a polgármester.
Forrás: Keszthelyi Valéria, Tv Eger

A termelői tejbolt a Kertész u. 44. szám alatt található a volt Szuperettel majdnem szemben.

Július közepétől a városi szemétlerakó bezár. Egy átrakóállomás fog működni, ahonnan Hejőpapiba hordják a szemetet.

Július 15-től megszűnik Egerben a városi szilárd szemétlerakó, ezután a megyeszékhelyen csak egy hulladékátrakó állomás működik majd a déli iparterületen.

Innen a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás Borsod megyei, Hejőpapiban lévő lerakójába kerül a szemét. A volt egri lerakó - amelynek megszüntetését az indokolja, hogy nem felel meg a jogszabályban rögzített uniós műszaki követelményeknek - a jövőben inert-, azaz építési hulladék-ártalmatlanító lehet, s esetleg zöld hulladékot is szállíthatnak oda. A kérdésről csütörtökön tárgyal Eger közgyűlése.

Forrás: heol.hu  2009. június 24.

A Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület Természetjáró Szakosztálya 2009. június 20-án szombaton rendezi meg a Kaptárkövek teljesítménytúrát – két kategóriában – a Bükkalján és a Dél-Bükkben. Az újonnan bemutatkozó - és a remények szerint minden évben megrendezésre kerülő - bejegyzett, hivatalos teljesítménytúra nem titkolt másodlagos célja a Dél-Bükk természeti értékeinek, illetve a mind földtani, mind kultúrtörténeti szempontból jelentős értéket képviselő kaptárköveknek a népszerűsítése.

Kategóriák:

KAPTÁRKÖVEK 50
Táv: 53,5 km
Szintemelkedés: 1647 m
Szintidő: 13 óra
Nevezési díj: 500 Ft
Díjazás: oklevél, kitűző

Útvonal az 50 km-es távon: Bükkaljai Kő-út Információs Pont – Kossuth Lajos utca – Leányka utca – Legányi utca (innen az Almagyar-dűlőn át belecsatlakozik a sárga jelzésbe és azon halad tovább az útvonal) – Nyerges-hegy – Via ad Szomolya – Vén-hegyi kaptárkövek – Szomolya – Bogács – Cserépváralja – Felső-szoros – Dobi-rét (innen tovább a sárga jelzésen halad az útvonal) – Hideg-kút laposa (innen az Ördögtorony tanösvényen köt át a Hór-völgybe az útvonal) – Ódorvár – Völgyfő-ház (innen tovább a piros jelzésen halad az útvonal) – Vasbánya tető – Kövesdi-kilátó – Várkút – Nagy-Eged – Eger – Gárdonyi ház – Bükkaljai Kő-út Információs Pont.


KAPTÁRKÖVEK 30
Táv: 31 km
Szintemelkedés: 1000 m
Szintidő: 8 óra
Nevezési díj: 400 Ft
Díjazás: oklevél, kitűző

Útvonal a 30 km-es távon: Bükkaljai Kő-út Információs Pont – Kossuth Lajos utca – Leányka utca – Legányi utca (innen az Almagyar-dűlőn át belecsatlakozik a sárga jelzésbe és azon halad tovább az útvonal) – Nyerges-hegy – Via ad Szomolya (a piros jelzésen a Leány-tóig, majd innen a piros kereszt jelzésen a Király rétig, majd tovább a sárga jelzésen) – Czakó-tető – Halyagos – Síkfőkút – Cseres-tető – Novaji-kunyhó (itt a piros kereszt jelzésen halad a útvonal) – Vasbánya tető (innen a piros jelzést követi az útvonal) – Kövesdi-kilátó – Várkút – Nagy-Eged – Eger – Gárdonyi ház – Bükkaljai Kő-út Információs Pont.

A teljesítménytúráról bővebb információ megtalálható a KTKE honlapján, itt.

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a Föld Napja Alapítvánnyal közösen a Biológiai Sokféleség Világnapja alkalmából
„Üzenj a világnak - a biológiai sokféleség jegyében!” címmel pályázatot hirdet általános és középiskolás diákok számára.
Az élővilág változatossága, az élőlények között fellelhető számtalan kapcsolat és finom összefüggés nélkülözhetetlen a természet működéséhez. Ez a bámulatos sokféleség teszi lehetővé, hogy van tiszta ivóvizünk, zamatos gyümölcsünk, friss kenyerünk, virágzó rétünk, madárdalos erdőnk és friss levegőnk. Az emberiség azonban egyre több visszafordíthatatlan változást okoz környezetében, ezáltal csökkenti az élővilág sokféleségét, amivel saját létét is veszélyezteti. Ideje átgondolnunk, hogy földünk tartalékait végérvényesen elpazaroljuk-e, vagy jövőnk biztosítása érdekében azokat ésszerűen, fenntartható módon használjuk.  A jövő esztendőt, 2010-et az ENSZ a biológiai sokféleség világévének nyilvánította. A világ minden pontján így próbálja rádöbbenteni a döntéshozókat és a lakosságot arra, hogy az élővilág sokszínűségének védelme nem pusztán erkölcsi kötelességünk, hanem az emberiség fennmaradásának érdekében egyben mindannyiunk felelőssége is. 

Mutassuk meg közösen, hogy miért fontos az élővilág sokszínűsége! Segítsd megtervezni a biológiai sokféleség világévének képeslapját! Mutasd be, írd le, rajzold meg a mellékelt képeslapsablonon minél változatosabban, hogy számodra miért fontos a földi élet, az élővilág sokszínűségének megőrzése!

Pályázati jelentkezés:
A képeslapterveket 2009. október 21-ig, a Földünkért Világnappal bezárólag kell eljuttatnod az alábbi címek egyikére:

• Föld Napja Alapítvány (1519 Budapest, Pf. 411), vagy
• biodiv@mail.kvvm.hu

A képeslaptervre kérjük írd rá a neved, életkorod, lakcímed, telefonszámod és ha van, az e-mail címed! A szakmai zsűri által kiválasztott legszebb alkotások jutalomban részesülnek. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a legötletesebb és legszebb képeslaptervek alapján fogja elkészíteni a biológiai sokféleség világévi hivatalos képeslapját!
A pályázattal kapcsolatban érdeklődni a biodiv@mail.kvvm.hu címen vagy a (06-1) 395-68-57 telefonszámon lehet.
Részletes pályázati kiírás és képeslapsablon
A Biológiai Sokféleség Egyezmény és a Biológiai Biztonság honlapja

Szelektív hulladékért muskátlit ad a Városgondozás. Jövő héten kedden és szerdán a szétválogatott papírért, üvegért, PET-palackokért álló és futómuskátlit ad cserébe a cég.
Tavaly előtt 2000 tő muskátlival kezdte a Városgondozás az akciót, de kiderült: sokan szeretnének élni élnek ezzel a lehetőséggel. Idén már 3500 tő muskátlit ad a Városgondozás a szelektíven gyűjtött hulladékért cserébe.
Öt kiló papír, 10 kiló üveg vagy három kiló PET-palack, aludoboz, italoskarton ér egy-egy tő muskátlit. Az utóbbi három vegyesen is vihető a Városgondozás telephelyére, a Homok utcába. Az akció 16-án kezdődik, kétnaposra hirdették meg, de addig tart, míg a 3500 tő virág el nem fogy.
Forrás: Tv Eger, Keszthelyi Valéria

20 konténerbe 47 tonna szemetet szedtek össze szombaton (2009. június 6-án) a Verőszala utca lakói. Az összefogás sikeres volt, megtisztították az utcát a szeméttől, kitakarították a patakot. Egy hónapja megszűnt a konténeres hulladékelszállítás, mindenki kötött szerződést a kukás szállításra.
Soha nem volt még ilyen akció, hogy az utca lakói a Verőszalában közösen takarítsanak. Szerszámot fogtak a legkisebbek is, fontos és hasznos munkát végeztek. Az önkormányzat a takarításhoz biztosított eszközöket. Az utca lakói azt mondják, nagyon régen látták már, hogy a patakban folyik a víz. Szeretnék, ha a patakmedret géppel is kitakarítanák. Korábban az utcában volt karbantartó, van rá esély, hogy a közeljövőben újra foglalkoztatja az önkormányzat . A szalában élők azt is szeretnék, ha a mostani tisztaság és rendezett környezet megmaradna, úgy gondolják ehhez utcabizalmit kellene választani.
Forrás: Tv Eger, Dorkó Zsuzsanna